Szegzárd
Szegzárd (Szegszárd, Szekszárd), nagyközség Tolna vármegye központi j.-ban, (1891) 1895 házzal és 14,325 lakóval (közte 13,764 magyar, 476 német, hitfelekezet szerint 10,944 róm. kat., 303 ág. evang., 2154 ev. ref. és 847 izraelita); csinos község, melynek főbb épületei a díszes vármegyeháza, az Augusz-féle kastély (egykor Liszt Ferenc kedves pihenő helye) s a nagy templom a főtéren. Sz. a vármegye törvényhatóságának és a központi járás szolgabirói hivatalának, törvényszéknek és járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, tanfelügyelőségnek, államépítészeti hivatalnak, pénzügyigazgatóságnak és csendőrszakaszparancsnokságnak székhelye; itt székel a selyemtenyésztési központi főfelügyelőség, ezzel selyempetetenyésztő és górcsövező intézet (150 górcsővel) van összekötve, mely évenként 2000 kg. petét termel; itt van továbbá a szőllészeti és borászati felügyelőnek és gyümölcsészeti közegnek, méhészeti vándortanítói kerületnek széke, kapcsolatban állandó szőllészeti és kertészeti tanfolyammal; iparostanonciskolája, ipartestülete, közkórháza, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelyisége), népbank önsegélyző szövetkezete, többféle egyesülete és társulata, vasúti és gőzhajóállomása (utóbbi a várostól távol esik), posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói nagy mértékben űzik a selyemtermelést és gyümölcstenyésztést. Sz. a rómaiak alatt Alisca nevet viselt. Régi várából épült a mostani vármegyeház; 1442. itt verte meg Hunyadi János Erzsébet párthiveit; a törököktől 1528 máj. 6. foglaltatott vissza. 1812. itt született Garay János költő, kinek szülőházát emléktábla jelöli meg.
