Szekrényessy,
Szekrényessy, 1. József, iró, szül. Győrben 1811 ápr. 16., megh. Budapesten 1877 aug. 9. Tanulmányai befejeztével Andrássy György, majd Széchenyi István gróf mellett jurátuskodott. Ez utóbbi révén a nemzeti kaszinó s a pesti lovaregylet első titkárja lett, később mint ügyvéd működött Pesten. A szabadságharc leverése után több elitéltet az ő közbenjárására mentettek meg a bitótól. Az 50-es években ügyvédi pályájával felhagyván, a budai császárfürdőt bérelte ki a Margitszigettel együtt. Érdemeket szerzett a politikai elnyomatás korszakában a társadalmi élet ápolása és fejlesztése körül. A bodajki fürdőt hosszu időn át bérelte s felvirágoztatta. Önálló munkái: Széchenyi István gróf némely terve; Az újpesti kikötő. Ő adta ki a Teleki-Albumot is.
2. Sz. Kálmán, sport-mívelő és iró, az előbbinek fia, szül. Pesten 1847 jul. 12., hol középiskolai tanulmányainak befejezte után orvostant, majd jogot hallgatott; az 1866-iki hadjárat alatt mint önkéntes katonai szolgáaltba lépett s letette a tiszti vizsgát; a francia-német háboru alatt a német hadseregnél tartózkodott, 1873. pedig Spanyolországba ment s a karlisták közt harcolt. 1876. Keletre utazott s az orosz-török háboru alatt a török hadseregben szolgált. A sanstefanói béke után Nagy-Britanniában, a Keleten és Oroszországban tett utazásokat. 1878. visszatért Budapestre, hol azóta mint hirlapiró működik. 1883. Sport c. szaklapot indított meg. Számos atletikai versenyben vett részt s 44-szer az első díjat nyerte. 1877. ismételve átúszott a Boszporuson; 1879 aug. 4. a Bodeni-tavat úszta át, 1881 jun. 8-án a nyilt tengeren Pegliből Genovába úszott. A Balatont Siófok és Balaton-Füred közt négyszer úszta át, legutóbb 1895-ben. 1893. alapította és szerkeszti az Igazság c. függetlenségi párti lapot. A léghajózás terén úttörő nálunk. Egyik röpülőgépet 1887 márc. 17., másikat 1895. a nemzetközi demográfiai kongresszus alkalmából mutatta be Budapesten. Gépe öt percig szállt. Hajtóerőül sürített légnemü anyagot használ. Önálló munkái közül felemlítjük a következőket: Der Krieg zwischen Russland und Österreich-Ungarn; Die Karpathen-Pässe; Die Wehrkraft der Türkei; Die Belagerung Bilbao's; Die französische Armee; Magyarország és a délszláv tartományok (Budapest 1878); Útirajzok (u. o. 1879); Beszélyek (2 köt.); Egy ballépés (regény 5 köt.); Ermini (4 felvonásos dráma, Budapest 1882). 1876 tavaszán Amerikában is megfordult s tapasztalatait számos útirajzban és önálló munkában irta meg.
