Szőnyeg,
Szőnyeg, padlók és falak fedésére szolgáló szövet. A kötésmódja szerint sokféle alosztálya van. Megkülönböztetnek sima és bolyhos Sz.-eket. I. A simák egy lánc- s egy vetülékrendszerrel vászon- vagy sávolykötésben készíthetők, még pedig cérnázott gyapju-, jut- v. szőfonalból, amely esetben elnevezésüket az anyagtól nyerik; készíthetők azonban két lánc s két vetülékrendszerrel is s ekkor kiddermünsterinek nevezik. A sima Sz.-ek különleges fajtá a gobelinek (l. o.) és a nálunk dívó csillimek (szerb Sz.-ek) teszik. Mindkét sz.-fajnál ritka láncot s oly sűrü vetüléket alkalmaznak, hogy a láncfonal teljesen elfedessék, miért is a Sz. mindkét oldala egyforma. Az ábrákat a különböző szinü vetülekkel állítják elő. A vetülékeket kézzel helyezik el a láncfonalak közé. II. A Sz.-ek második fő csoportjának, t. i. a bolyhos Sz.-eknek legnevezetesebb fajai a következők: 1. a csomózottak, aminők a persa (színes mintáját l. az Ékítmények IV. mellékletén) és a szmirnai Sz.-ek (l. o.): 2. a hurkos brüsszeli Sz.-ek és a bolyhos velours-Sz.-ek. E két utóbbi csak abban különbözik egymástól, hogy a bolyhosnál a hurkok fel vannak vágva. Mintázásuk ketfele módon állítható elő, még pedig vagy az által, hogy annyi láncrendszert alkalmaznak, ahány szinből áll a minta, vagy pedig az által, hogy csak egy oly láncrendszert használnak, amely az ábráknak megfelelően mintásan van nyomtatva. E két eljárást az 1. és a 2. ábra jelzi. Ezekből az ábrákból kitünik, hogy e Sz.-fajoknál az alap (g1 g2) és a hurkokat alkotó (p1 p2 p3) láncrendszereken kívűl bélelő (f) láncrendszert is alkalmaznak, amelylyel a Sz. vastagságát növelik. Az 1. ábrából, amely azt az eljárást jelzi, amidőn a mintaképzéshez több láncrendszert alkalmaznak (az ábrában p1 p2 plso>3), kitünik, hogy a hurkot mindig csak egy láncrendszer képezi, t. i. az, amely a mintarészletnek megfelelő szinü, míg a többi a bélelő lánchoz illeszkedik. Ez az eljárás tehát nagy anyagpazarlással jár, miért is sokkal drágább a 2. ábrán jelzettnél, amelynél csak egy láncrendszer van, amely folyton hurkolásra használtatik s mely, hogy a Sz. ábrás legyen, az ábráknak megfelelően szinesen van nyomtatva. 3. A bolyhos Sz.-ek harmadik csoportját a zsenilia-Sz.-ek teszik (lásd Chenille), amelyek pamut- vagy gyapjuláncból és zseniliavetülékből állanak. Ha e Sz.-ek egyszerü szövetként vitetnek ki, vékony minőségüek és kétoldalasak, ha pedig kettős szövetként, azaz alsó kender- vagy jutaszövettel kapcsolatban készülnek, egyoldalasak, vastagok, azaz hasonlók a velours-Sz.-ekhez.
1. ábra. Brüsszeli szőnyeg többszörös láncrendszerekkel hosszanti metszetben.}
2. ábra. Brüsszeli szőnyeg nyomtatott láncrendszerrel hosszanti metszetben.}
Nyugaton a Sz.-ipar gyári jellegü, különösen Németország- és Ausztriában. Nálunk is van Sz.-ipar, bár nagy jelentőségre még nem tudott szert tenni. Leginkább el van terjedve Torontál vármegyében Nagy-Becskerek környékén, majd Máramaros és Csík vármegyékben, mindenütt mint házi ipar. Gyárilag csak két helyen készül: Aranyos-Maróton és nagy-Becskereken, utóbbi helyen különösen a szmirna-utánzatok. Behozatalunk 1895-ben csak gyapju- és juta-Sz.-ekben 2.149,875 forint volt. Sz.-ipari tanműhely van hazánkban Nagy-Becskereken és Pozsonyban.
