Torda-Aranyos
Torda-Aranyos (l. a mellékelt térképet), vármegye hazánk királyhágón túli részében; határai É-on Kolozs, K-en Maros-Torda, D-en Kis-Küküllő és Alsó-Fehér, Ny-on Arad és Bihar vármegye.
TORDA ARANYOS VÁRMEGYE TÉRKÉPE.
)
Területe 3369,58 km2. Felszine Ny-i részében igen hegyes, K-i fele ellenben dombos és lapályos. Ny-i határán a Biharhegység emelkedik, melynek főbb csúcsai itt a Kukurbeta (1849 m.), Piatra graitore (1659 m.) és a Gajna (1486 m.); e vadregényes hegységhez, melynek mélyébe van a szkerisórai Gyeczár jégbarlang és a vidrai vizesés, K. felé a Gyulai havasok csatlakoznak, melyek az Öreghavasban (Muntyemáre) érik el legnagyobb magasságukat (1829 m.). A Jára völgyétől K. felé a hegység hirtelen lelapul, magassága 7-800 m.-t nem halad meg s ezen részében van a szépségéről hires tordai és túri hasadék (l. o.). Az Aranyos völgyétől D-re az Aranyosmelléki hegység húzódik, melynek főbb csúcsai a Zsamina (1366 m.), Csórai szirt (1440 m.) és a hires Székelykő (1130 m., l. o.) Torockó fölött; természeti szépségekben ez a hegység is igen gazdag (Kőköz, Aranyos völgye). Tordától és Felvinctől K. felé hullámos és termékeny fentérség terül el, mely már a Mezőség (l. o.) részét teszi. Folyóvizekben T. gazdag; fő folyója a vármegye Ny-i részében eredő és egész hosszában a vármegye területén folyó Aranyos, mely a Járát, a Hesdát és a Túri patakot veszi magába; e folyó Vajdaszegnél ömlik a Marosba, mely mintegy 70 km.-nyi vonalon a vármegye D-i határát jelöli; beléje a Szengyeli és Kapus patakok ömlenek. Mindezen vizek, valamint mellékvizeik vizben elég gazdagok. A Mezőségen sok kisebb-nagyobb tó van, melyeknek vizék nagyobbára a Szengyeli és Kapus patak vezeti a Marosba. Éghajlata Ny-i részében igen zord, csapadékban gazdag, K-i részében enyhébb és szárazabb.
Terményei a természet mindhárom országából nagy számmal vannak; az ásványország Offenbánya környékén arany-, ezüst- és vasérceket, Torockó mellett vasérceket, Tordán sót (23,714 q kősót és 185 q iparsót) szolgáltat. A vármegye termőterülete 336,041 ha., miből szántóföld 113,518 ha., kert 7075, rét 65,294, legelő 51,326, nádas 849, szőllő 1298 és erdő 96,681 ha.; a nem termő terület 15,153 ha. Fő termékei: búza (29,496 ha. területen termett 414,590 hl.), rozs (6824 ha.), árpa, zab, tengeri (26,770 ha. területen 386,665 hl.), burgonya, len, kender és dohány; a gabonanemüek legkivált a Mezőségen teremnek jól, mig a hegyes vidéken a havasi legelők igen kiterjedtek. A gazdasági viszonyok javítására a vármegyei gazdasági egyesület és a túri fanemesítő társulat törekszik. Az állatlétszám az 1895-iki állapot szerint: 48,061 magyar és 20,278 nem magyar fajtáju szarvasmarha, 1311 bivaly, 7814 ló, 403 szamár, 15 öszvér, 47,294 sertés, 134,888 juh és birka és 4717 kecske. Hires gulya van Mikesen, Alsó-Gyéresen, Hadvéren, Szengyelben, Méhesen és Mező-Záhon, ménesek Mező-Záhon vannak. A lótenyésztés emelésére 3 fedeztetési állomás van. A méhészetet 138 községben űzik; a méhkasok száma 9618.
Torda-Aranyos címere.
A lakosok száma 1870-ben 137,856 volt, jelenleg (1891-ben) 150,564. Egy km2-re 44,7 lélek esik s igy a T. a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 37,590 magyar (25%), 841 német, 107,491 oláh (71,4%) és 4642 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 6039 lélek, vagyis 19,1%. A nem magyar ajkuak közül 46,415, vagyis 30,8% beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 5253 r. kat., 62,032 gör. kat. (41,2%), 49,131 gör. kel. (32,6%), 226 ág. evang., 22,506 ref. (14,9%), 9480 unit. és 1931 izr. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 891, őstermelés 39,038, bányászat és kohászat 126, ipar 4475, kereskedelem 612, hitel 17, közlekedés 225, járadékból élő 400, napszámos 17,343, házi cseléd 2425, háztartásban 29,070, egyéb foglalkozásu 159, foglalkozás nélküli gyermek 51,464 és felnőtt 3961. Az ipar leginkább a bányaiparra szorítkozik; más nagyobb ipari vállalatok a tordai cellulózagyár és egy szeszgyár. A hiteligények kielégítésére egy népbank, 6 takarékpénztár és 11 községi hitelszövetkezet szolgál. Közlekedését 108 km.-nyi vasutak (17 állomással), 170 km. állami és 186 km. törvényhatósági és 482 km. községi út közvetíti; a Maroson élénk a tutajozás.
Közművelődésügye még igen fejletlen; a 6 éven felüli férfilakosságnak 71,2%-a és a női lakosságnak 83/-a sem irni, sem olvasni nem tud és a tanköteles gyermekeknek 50,6%-a nem jár iskolába. A vármegyében összesen 119 tanintézet van, u. m. 3 ipari és kereskedelmi, 2 polgári és 188 elemi népiskola, továbbá 8 kisdedóvó. A népiskolákban 224 tanító működik, kik közül 196 okleveles és 26 nem képes a magyar nyelven való oktatásra. A szellemi élet központja Torda.
Közigazgatás. T. vármegye 6 járásra oszlik és van benne 2 rend. tanácsu város, u. m.:
A vármegyében van 2 rend. tanácsu város, 3 nagy- és 137 kisközség; a községek általában véve kicsinyek; 1000-nél több lakosa 13-nak van. Legnépesebbek: Torda 11,079, Álbák 5312, Szkerisóra 5275 és Bisztra 3618 lakóval. Székhelye Torda. Az országgyülésbe 4 képviselőt küld. L. még Torda.
