Tükör.
Tükör. Régente T.-nek csiszolt ezüstlemezeket alkalmaztak; jelenleg pedig az egyik oldalán fémmel bevont üvegtáblákat használják T. gyanánt. Az üveg bevonására leginkább ónfoncsor szolgál, de mivel a kénesővel való munka nagyon egészségtelen és a T.-készítőket minden óvintézkedés mellett is a krónikus kénesőmérgezéstől megóvni nem birják, újabban ezüsttel igyekeztek az ónfoncsort pótolni, de az ezüst-T. még nem szorította ki a tartósabb kénesőtükröt. Apróbb olcsóbb tükröket közönséges táblaüvegből is készítenek, de a jobbminőségü, nagyobb tükröket csak csiszolt üvegből állítják elő. A T.-üveget régebben a táblaüveghez hasonlóan, de vastagabban fújták, azonban ilyképen aránylag csak kisebb táblákat tudnak előállítani. Ezért már 1691. a saintgobaini gyárban hengerléssel kezdték a nagy T.-táblák előállítását. Az üveget e célra oly kemencékben olvasztják, melyekben minden tégelynek külön tégelyajtaja van, hogy a tégely könnyen kiemelhető legyen. Olvasztás után a kemencéből kiemelt (C) tégelyt (l. az ábrát) a sineken járó daruval (A) a hűtőkemence előtt álló, vasból készített öntőasztalhoz (D) viszik. Ezt öntés előtt felmelegítik és a szélére az előállítandó tábla vastagságának megfelelő vasrudakat tesznek. Az üveg kiöntése után az (E) hengert az asztalon végig húzzák és mikor az (F) kocsira ért, azzal félretolják. A (G) kocsin lévő hidat (H) most leeresztik és azon át betolják a táblát az (I) hűtőkemencébe, hol 24 óráig hűtik (l. Üveg, gyártása). Az igy nyert üvegtáblák ripacsos, simátlan felületüek, miért is mindkét oldalát homokkal és ezután iszapolt smirglivel csiszolják és végre caput mortuummal kifényesítik.
Tükörtábla-hengerlő.
A T.-üveg bevonására egy csavarral emelhető márványasztallapra sztanniolt (ónlemezt) terítenek ki és arra 5 mm. vastagon kénesőt öntenek. Hogy a kéneső le ne folyhasson, rendszerint három oldalt falécet raknak le, a negyedik oldalon pedig papirossal beragasztott vászonszalagot feszítenek ki. A jól letisztított üvegtáblát most a vászonszalag fölött ugy tolják az asztalra, hogy a tábla széle a kénesőn úszó tisztátlanságokat (fémoxidokat) maga előtt eltolja. Ilyképen az üveg csakis a tiszta fémfelülettel érintkezik s könnyebb lévén, a kénesőn úszik. Most súlyokat raknak a táblára, melyek a foncsor fölött lévő fölösleges kénesőt kiszorítják és hogy az jobban lefolyhasson, a márványlapot kissé ferdére állítják. A fölösleges kéneső lefolyása után az ónfoncsor az üvegre annyira rátapad, hogy a T. rendszerint 24 óra mulva leemelhető az asztalról. Ezután ferdén egy állványra helyezik, hol 3-4 hét alatt minden fölösleges kéneső lecsepeg és a foncsor megkeményedik. Az ezüsttükrök készítésére rendszerint ammonikálikus ezüstoldatot redukáló anyagok (szegfűolaj, aldehid, invertcukor, tejcukor) oldatával közvetlenül az alkalmazás előtt kevernek össze, a keveréket a tiszta üvegtáblára öntik, melyben a redukált ezüst kedvező viszonyok között 1-15 perc alatt kiválik. A tükröt ezután jól megmossák és a vékony ezüstréteget szárítás után belakkozzák, hogy meg ne sérülhessen. L. még Tükrözés és Üveg.
