Városház,
Városház, a városnak azon épülete, amelyben a város hatóságát képviselő feje a közigazgatásnak (polgármester), a tanács, a fő hivatalokkal és a pénztárral el van helyezve. Régi városok, mikor gazdaságuk és hatalmuk delelőjén állottak, nagy fényt fejtettek ki V.-aik építése körül. Igy Páris, igy a legtöbb olaszországi város, de azt lehet mondani, hogy e tekintetben a legtöbbet talán a régi német városok tettek, melyeknek régi V.-ai nagyobbrészt ma is valódi építészeti kincseknek nevezhetők, igy p. Lipcse, Boroszló, Nürnberg stb., de különösen Bréma és Lübeck régi V.-ai mutatják azt, hogy ezen városok régi polgársága a XV. sz.-ban mily gazdag, mily pompaszerető volt. Nálunk a bártfai s késmárki régi V.-ak nevezetesek. Újabb időben a berlini nem szépségéért, de terjedtségéért s a bécsi új V. mint a gót építészet egyik remeke lett nevezetessé. Nyilt kérdésként áll fenn még ma is az, hogy a V. arra való-e, hogy abban a városok összes központi hivatali elhelyezést nyerjenek, vagy pedig arra való, hogy a város fejének, a képviseletnek, a pénztáraknak befogadására szolgáljon. Eddig az előbbi nézet győzött, aminek azonban máris az lett az eredménye, hogy a városok mostani gyors fejlődése mellett, az alig felépült V.-ak, a bécsi, a berlini, a glasgowi, csakhamar szűkeknek bizonyultak s a folyton szaporodó hivatalokat részben máshová kellett elhelyezni. A központi nagy V. védői azt vitatják, hogy a hivataloknak egy helyre központosítása a jó és gyors közigazgatásnak és igy az ügyeit elintéztetni óhajtó közönségnek fő érdeke, mig az ellenvéleményüek azt hozták fel, hogy a városok közigazgatása ugyis a decentralizáció irányát követvén, nincs arra ok, hogy fölös költséggel nagy V.-ak építtessenek.
