Zell,
Zell, 1. F., igazi nevén Walzel Kamillo, német szinműíró, szül. Magdeburgban 1829., megh. Bécsben 1895 márc. 18. Atyja, Walzel Ágost, a hires Franchetti énekesnőt birta nőül és 1826. Pestre költözvén, az első litográf-nyomdát állította a fővárosban. Megismerkedett Kossuth Lajossal és más vezérfiakkal és 1849. Kossuth ő reá bizta Debrecenben a magyar bankjegyek nyomatását. A fiatal Z., ki 1845 óta atyjánál Pesten dolgozott, már ekkor is próbálkozott szinműirással, sőt mint szinész is fel akart lépni, midőn a szabadságharc kitört és e tervét meghiusítá. Ennek lejazjlása után a Z.-család koldusbotra jutott és a fiatal Z.-t besorozták katonának. Mihelyt a hadseregtől megszabadult, a Dunagőzhajózási társulatnál kapott alkalmazást, mellesleg azonban Treumann és Rott unszolására (akiket Pestről ismert) a szinműirásra adta magát. 1855. adták elő Bécsben első darabját, melyben Friese játszotta a főszerepet. Ezt egy csomó nagy sikerrel szinre hozott bécsi bohózat követte. Treumann igazgató azután Offenbach operettjeinek lokalizálásával bizta meg Z.-t (Fortunio dala, Szép Heléna stb.). A mellett parodisztikus darabokat irt Gallmayer számára (Elegante Tini, Sarah u. Bernhard.) 1866. kapitány lett a Theben helyi gőzösön, melyen folytonosan Bécs és Pozsony között utazgatott. Szabad idejét most is szinműirásnak szentelte. Ekkor Genée Rikárd társaságában operett-librettokat irt (Boccaccio, Fatinica, Donna Juanita Suppé számára; Cagliostro, Furcsa háboru, Velenci éj Strauss részére; Bellevillei szűz, Gasparone, Koldusdiá Millöcker számára). A Spongyát rá! és Ah, hiszen csupán a vállán csókolám! kuplék, melyek az egész földkerekséget bejárták, tőle származnak. Miután 1874. mint gőzhajó-kapitány nyugalomba vonult, Jauner és Schönererné társaságában a Theater an der Wien társigazgatója lett (1884), s az maradt 1890-ig.
2. Z. Ulrik, német könyvnyomtató, szül. Hanauban, megh. 1507. körül. Eleinte papi pályára készült. Később Fust és Schöffer mainzi műhelyében megtanulta a könyvnyomtatást és Kölnben (1460. vagy 1462.) az első nyomdát állította. 1470 körül nyomtatta a Biblia latina c. művet.
