Zolnai
Zolnai Gyula, nyelvész, szül. Nagysomkúton (Szatmár) 1862 dec. 3. Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Szatmáron végezte s egy évig teologus volt a szatmári püspöki papnevelő intézetben. A papi pályát azonban egészségi okokból elhagyni kényszerülvén, Nagybánya város értelmiségének s néhány szatmári kanonoknak támogatásával 1882. Budapestre ment, hol az egyetemen bölcsészeti karán nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Tanára Simonyi Zsigmond sietett neki az akkor készülő Nyelvtörténeti Szótár munkálataiban foglalkozást adni; 1883. a Nyelvőrnek is rendes dolgozótársa lett, s e folyóiratban jelent meg aztán nyelvészeti dolgozatainak nagy része. Egy szófejtő értekezését (bennünket, benneteket); az Akadémia 1885. a Sámuel-díjjal tüntette ki; ugyane díjat 1894. Mondattani búvárlatok c. értekezésével ismét elnyerte. Az 1884-85. iskolai évet Szarvas Gábor oldala mellett töltötte, kinek a Nyelvtörténeti Szótár s részben a Nyelvőr szerkesztésében is segédkezett; azonban a Szótár készítésében ezalatt Simonyi mellett is tovább működött. 1887 őszén az egri kat. főgimnáziumhoz jutott világi helyettes tanárnak, ahol igazgatója a jeles nyelvész, Szterényi József volt. A következő évben a székesfejérvári állami főreáliskola tanára lett, ahol 1893 végéig működött. 1894 óta a budapesti V. ker. főgimnázium tanára. 1894. az egyetemen a magyar nyelvészet magántanárává habilitálták. 1897. az akadémia megválasztotta levelező tagjának. Z. a nyelvészetben a Simonyi, Szarvas és Budenz tanítványa; működése a szorosan vett magyar nyelvészetre irányul és szómagyarázatain, szó- és mondattani kutatásain kivül a dialektologiát és a nyelvtörténetet műveli, s újabban mindenek fölött az utóbbit, melynek most kiváló specialistája. Önálló munkái: Szómagyarázatok (1890); Mátyusföld nyelvjárása (1891); Mondattani búvárlatok (1893) és legnagyobb munkája: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (akadémiai kiadás 1894). Apróbb értekezései a Nyelvőrben, Nyelvtudományi Közleményekben, Philologiai Közlönyben, Budenz- és Hunfalvy-albumban stb. jelentek meg, s közülök több akadémiai dicséretet nyert.
