Zombor,
Zombor, 1. sz. kir. város Bács-Bodrog vármegyében, termékeny rónán, közel a Ferenc-csatornához és a Dunához; a város központját a tornyos városház képezi, melynek terén állanak a mult századbeli kincstári jószágigazgatóság épülete (mely igazgatóság innen intézte volt a telepítések fontos ügyét), az állami gimnázium s a díszes katolikus templom; innen a főút vezet a vármegyeháza felé, mely Z. legszebb épülete, benne van elhelyezve a törvényszék, szolgabirói hivatal, pénzügyigazgatóság, több más hivatal. A város többi része kevésbbé városias szinezetü, mivel a vagyonosabb polgárok rendszerint a szállásokon laknak. Z. a vármegye törvényhatóságnak, a Z.-i járás szolgabirói hivatalának, államépítészeti hivatalnak, törvényszéknek, járásbiróságnak, közjegyzőségnek, kir. ügyészségnek, kir. tanfelügyelőségnek, kincst. ügyészségnek, csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak, a 23. hadkiegészítő kerületnek, állami állatorvosnak széke; van állami főgimnáziuma, szerb tanító- és tanítónőképző intézete, községi középkeresk. iskolája, óvónőképző intézete és árvaháza, m. kir. folyammérnöki hivatala, nagy városi könyvtára (20 000 kötet), állami jószágigazgatósága, adóhivatala, számos egyesülete és társulata, vasúti állomása, posta-, táviró- és telefonhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Z. és vidéke c. napilag (XVI. évf.), a Bácska (XX. évf.) és Z.-i Hirlap (V. évf.), c. hetilapok, a Bács-Bodrog vm. tört. társ. Értesítője (XIII. évf.) és a Gazdasági Egylet Értesítője (XI. évf.). Lakóinak száma 1850-ben 21 601, 1870-ben 24 309, 1891-ben 26 435, közte 6176 magyar, 2676 német és 17 397 szerb, hitfelekezet szerint 13 900 róm. kat., 11 274 gör. kel., 187 ág. evang., 394 ev. ref. és 644 izraelita; ezenkivül van 507 katona. A lakosok leginkább földmíveléssel foglalkoznak, jelentékeny még a gabona- és marhakereskedelem. A házak száma 3985. Termékeny határa 30 802 ha. - Z.-nak régi neve Czobor-Szt.-Mihály volt, a gazdag Czobor-családról, melynek itt várkastélya volt; a törökök elpusztították és a helyébe 1543. épült új telepet Z.-nak kezdték hívni. A hódoltság idején egy kerület székhelye volt, bár csak néhány házból állott. A fölszabadulás után bunyevácok és szerbek foglalták el. A határőrség megszüntével Z. lakói kiváltságos kerület alakításáért folyamodtak Mária Teréziához, ami azonban nem történt meg. A Z. körüli kincstári birtokok betelepíttetvén, körülötte új községek keletkeztek.
Zombor város címere.
2. Kis-Z., nagyközség Torontál vármegye nagyszent-miklósi j.-ban, (1891) 3994 magyar lak.; vasúttal, posta- és távirdahivatallal és postatakrékpénztárral. - 3. Mező-Z., l. o.
