alvás
alvás: A test ritmikusan visszatérő ~a pihentet, felfrissít a munka után (Préd 5,11). Az ~ függ az ember lelkiállapotától: a jámborok és bölcsek ~a nyugodt (Zsolt 3,6; Péld 3,24); a gond elűzi az ~t (Ter 31,40), s a gonoszság sem hagy aludni (Péld 4,16). A szorgalmas ember megrövidíti az ~át (6,4), a lusta nem tudja befejezni (6,9). Az ~ az Isten elől való menekülés egy formája (1Kir 19,5; Jón 1,5). – Emellett az ~ olykor Isten megnyilatkozásának alkalma (® álom). Isten nem alszik (Zsolt 121,4); s csak képletesen nevezhető ~nak, ha emberi megítélés szerint késlekedik (44,24; 78,65); az igazat álmában is megáldja (127,2); olykor álmot bocsát az emberre, hogy rendkívüli módon találkozzék vele (Ter 2,21; 15,12), v. hogy megakadályozzon valamit (1Sám 26,12; Iz 29,10). – Figyelemre méltó az ~ mint a halál képe: az ~ átmenet a halálba, ill. a halál olyan, mint az ~ (Jób 14,12; Zsolt 13,4), de a halál mint ~ a föltámadás lehetőségét hordozza (Dán 12,2; Mt 9,24; 1Tesz 4,14). Akit megkeresztelnek, mintegy álomból ébred Krisztus világosságára (Róm 13,11; Tesz 5,6).
