bírák
bírák: vezető személyiségek Izr.-ben a királyság előtt (Kr. e. 1200–1000). A ~ kifejezést szinte csak a Bír használja; ha egyéb forrásokban előfordul is, általában más tartalmat hordoz (2Sám 7,7; továbbá Szám 25,5; Józs 23,2; 24,1; Mik 4,14); először a deuteronomikus tört.-írás (Bír 2,16–19) jelöli vele a királyság előtti idő vezető egyéniségeit; az igei fordulat („bíráskodott Izr. felett”) elsősorban Deborára (2,16–19), Sámsonra (16,31), Sámuelre (1Sám 7,6b) vonatkozik, de más ~ esetében is alkalmazza a Bír szerzője (pl. 10,3: Jair). Az 1Sám 7,15–17 a bírói tisztséget illetően is tartalmaz adalékokat. A Bír 2,16–19, valamint a ~ felirat nyomán némelyek arra gondoltak, hogy Ehud (3,15 kk.), Samgar (3,31), Bárák (4,12 kk.), Gedeon (6–8) és Abimelek (9) szintén ~ voltak, s ebből következően a modern exegézisben a spt igét is ’bíráskodik, ítélkezik, megment, megszabadít’ értelmű igeként kezdték kezelni. A hagyomány más-más módon való előadása (vö. a 10,1–5; 12,7–15 szűkszavúságát más helyek részletező előadásmódjával) arra a következtetésre vezetett, hogy voltak kis és nagy ~. Lehetséges viszont, hogy a deuteronomikus tört.-írásban hozzátoldásnak is felfogható „bírói fordulat”-tal Otniel szabadító, Debora próf.-asszony, Sámson és Éli főpap alakját összhangba kívánták hozni a ~ra vonatkozó elképzeléseikkel. Ehhez hasonlóan a 2,16–19 révén a „szabadítók” tettei (3–8) is „bírói” színezetet kaptak. De a szó szoros értelmében csak a 10,1–5; 12,7–15: említetteket és Sámuelt illette meg a bírói cím. Ilyen értelmezése és a kronológia folytán a deuteronomikus tört.-írásban a „szabadítók” és a „~” kora egy királyság előtti egységes korszakká olvad össze, Otnieltől Sámuelig. – A deuteronomikus tört.-írás által feldolgozott források szintén ismernek egy királyság előtti, sőt királyságot előkészítő korszakot (1Sám 8; 2Sám 7,7.11; 2Kir 23,22; vö. Rut 1,1), amely a „szabadítók” idejével nem azonosítható. Amíg a Bír 10,1–5, 12,7–15-öt szerkezeti okból egy későbbi szerző betoldásának tekintették, nem tudták ezeket a részeket kellőképpen magyarázni. M. Noth szerint a ~at illető közlések (10,1–5; 12,7–15) egyetlen lista elemei, amelyben az egyes részek majdnem azonos szerkezeti felépítésüek: utódlás, az uralom öröklése; az Izr. fölötti bíráskodás ideje; adatok a bíró által kormányzott területre vonatkozóan; a bíró eredete, halála és a hely, ahol eltemették. Ami ettől eltérés a 10,1–5: megfigyelhető, az későbbi eredetű. Ugyanakkor a legrégibb „bírói séma” (1Sám 7,15–17+25,1) a ~nak e listájától függetlenül keletkezhetett. Abból a formai-szerkezeti rokonságból viszont, amelyet ezek a ~ra vonatkozó közlések a királyokra vonatkozó közlésekkel mutatnak, arra lehet következtetni, hogy ezek is, azok is egyaránt a királyi évkv.-ekre vezethetők vissza; mind a legrégibb séma (Sámuelé), mind a ~ listája itt kapta az Izr.-re vonatkoztatást, ezenkívül a ~ listáját, amely később keletkezett a ~ egymásutánja szempontjából is hozzáigazíthatták ama sémához, amelyhez a királyok egymásutánjának leírása igazodott. Egyébként a ~ listája alapján föltehető, hogy a ~ működési területe eléggé korlátozott volt, s annak a városnak a neve, amelyet a ~ listája tartalmaz, sokszor nem is szolgál egyébre, mint hogy a szerző a „bíró” eredetére utaljon vele. Így nem lehetetlen, hogy a különféle területeken egyszerre több bíró is működött. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a királyság előtti időben nem kell, sőt nem is lehet központi hatalommal számolni. A ~ tevékenysége inkább a városokhoz kapcsolódott, amelyek egyre nagyobb jelentőségre tettek szert abból következően, hogy egyre többen telepedtek meg bennük, mert a „vidéken” ősidők óta hagyományos társadalmi rétegződés (ház, ill. család, nagycsalád, ill. nemzetség, törzs) és az öröklött társadalmi berendezkedés (a vének jogai, a tulajdont illető és az egyéb jogrend) erre kényszerítették őket. A városok szerepét egyébként a kormányzásnak és a joggyakorlatnak megfelelő szavak tartalma is tükrözi, amint azt a mari levéltárból adatolt sapitu tükrözi. Arra vonatkozóan, hogy Júdának is lettek volna bírái, nincsenek adatok. A ~ szerepe nyilván a királyság kezdetén járt le. Így annak a királyság idejéhez kapcsolható föltevésnek, amely szerint volt egy királyság előtti, azt előkészítő bírói korszak, megvan a tört.-i alapja. A ~ és a királyok szerepe mutat hasonlóságot, ha nem is a hatalom keretei v. az utódlás vonatkozásában. A királyságba való átmenetre vonatkozó adatok nem mutatnak világos képet. 1Sám 8: az utódlásban, mint jövendő királyok, akik bíráskodnak is (Saul) csak Sámuel fiai jöhettek számításba, más ~ utódai ellenben, akik a királyság első szakaszában még bíráskodhattak (vö. 2Sám 15,2 kk.), nem kerülhettek szóba. Csak később, a királyi évkv.-ek írása során rendezték az egymásutániságot, a királyság analógiájára, egy olyan időszakban, amikor az új rend szerint a ~at már felváltották a király tisztségviselői (vö. 1Kir 4,7 kk.). ® igazságszolgáltatás.
