bor

Teljes szövegű keresés

bor: 1. Termeléséről a Bibliában először Noé tört.-ében esik szó (Ter 9,20 kk.). Az ősatyák idejében a ~ jól ismert ital volt (14,18; 27,25; 49,11–12); Palesztinában és a környező országokban szinte a nép italának számított (csak az iszlám vetett véget Palesztinában a szőlőművelésnek). Az ÓSz szerint Palesztina ismert volt szőlőjéről, ill. ® szőlőskertjeiről (MTörv 6,11; 8,8); különösen a Hebron környékén (Eskol völgye) termő szőlő volt híres (Szám 13,23 kk.), de jónak tartották a libanoni v. a Damaszkusz melletti Helbonban termelt ~t is (Oz 14,8; Ez 27,18). Jáhve a rossz v. jó szürettel meg is verhette, meg is áldhatta népét (MTörv 7,13; 28,30.39; Péld 3,10; Iz 5,10; Oz 2,10; 9,2; Jo 2,24; Ám 5,11; Szof 1,13. sz.) ® sajtó – 2. Mindennapos felhasználása. Sir 39,26 a ~t azok közé a dolgok közé sorolja, amelyek elengedhetetlenek az emberi élethez; az útravalóhoz is hozzátartozott (Bír 19,19) és az ostrom idejére tartalékolt készlethez szintén (2Krón 11,11). A Makkabeusok idején szokás volt a ~t vízzel vegyíteni (2Mak 15,39), talán Izajás idejében is, de ez Iz 1,22 alapján biztosan nem állítható. A „szőlő vére” kifejezésből (Ter 49,11; MTörv 32,14; Sir 50,15), valamint az Iz 63,1 kk.-ből arra lehet következtetni, hogy főleg vörös bort ittak. A ~ élvezeti cikk is volt, ami ünnepekkor nem hiányozhatott az asztalról (1Sám 25,36; 2Sám 13,28; Bölcs 2,7; Iz 5,12; Jn 2,1–11). Zamatának és illatának fokozására egy ideig a hordó alján hagyták a seprűt (Jer 48,11 kk.; Szof 1,12). Szokás volt a ~ba illatos növényt tenni, hogy így különleges zamatot kapjon. A ~ mirhával vegyítve inkább kábítószerül, a kínok enyhítésére szolgált (Mk 15,23). Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben a ~ a seb fertőtlenítésére, a gyógyulás elősegítésére szolgál (Lk 10,34); Pál is ajánlotta az egészség érdekében „kevés ~”-nak a fogyasztását (1Tim 5,23). Az ÓSz-ben ezzel szemben inkább az elkeseredettek és kétségbeesettek, azaz a lelkileg sebzettek „orvoslására” tartották alkalmasnak (Péld 31,6 kk.; Jer 16,7). A Péld 23,31–35; Sir 19,3 arra figyelmeztet, hogy a ~ral való visszaélést el kell kerülni; az intelmek jelentősége még a következményekre való utalás. Pál a részegséget a „test cselekedetei” közé sorolta, olyan dolognak minősítette, amely kizár az Isten országából (Gal 5,21; 1Kor 6,10). Jer szerint a rechabiták nem ittak ~t (35,1–19). – 3. A ~ szerepe a vallási életben. A nazirok fogadalomból sem ~t, sem más „részegítő” italt nem ittak (Szám 6,1–4; Bír 13; 1Sám 1,11; Ám 2,11 kk.; Lk 1,15; 7,33; ApCsel 18,18). A papoknak sem volt szabad ~t inniuk, ha a megnyilatkozás sátrához mentek, v. ha a belső udvarba akartak lépni (Lev 10,8–11; Ez 44,21). Az ® áldozatban (® italáldozat) viszonylag kevés szerepe volt a ~nak: magában nem mutattak be ~t áldozatul, csak más adományhoz adtak ~t is (Kiv 29,40 kk.; Szám 15,5; 28,7.9.14). Áldozat bemutatásakor a ~t az égőáldozat oltáránál kiöntötték (28,7; Sir 50,15). Aldozati lakomák alkalmával ~t ittak (1Sám 1,9.14). Később húsvéti bárány elköltésének lett a ~ jelentős tartozéka. A templomtekercs említ egy külön ~ünnepet is. Mégis, a ~ az ÚSz-ben kapta legfontosabb szerepét, amikor az ® utolsó vacsorán Jézus az ® Eucharisztia megalapításakor kenyeret és ~t vett a kezébe. – 4. A bibliai jelképek között: Mt 9,17: kézenfekvő, hogy az új ~ új tömlőbe való. Jer 48,11 kk.: és Szof 1,12: a fejtéshez kapcsolódik a leírás. Elihu lefojtott ~hoz hasonlítja a lelkét, amely kiutat keres (Jób 32,19 kk.). Az Istenhez való ragaszkodás, az Isten előtti őszinte meghajlás olyan, mint a tiszta ~ (Iz 1,22). Az Én 5,1 a szerelmet ~ és tej ivásához hasonlítja; a menyasszony fűszerezett ~ral kedveskedik a vőlegénynek (8,2). Jel 14,8: a tüzes ~ kicsapongáshoz (azaz bálványimádáshoz) vezet; aki „leborul a vadállat előtt”, az „Isten haragjának ~ából fog inni” (14,9). Ezek a képek a Zsolt 60,5; 75,9: is föllelhetők, de legtisztább formában mégis Jer 25,15–29: találkozunk vele: Isten haragjának ~át kell inniuk a nemzeteknek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages