Ezdrás könyve
Ezdrás könyve, Ezd: a ® Krónikák könyveivel és ® Nehemiás könyvével szoros egységet alkotó, protokanonikus szentírási kv. Szerzője a ® Krónikás. Nehemiás kv.-étől aránylag későn különítették el, ezért a továbbiakban Ezdrás és Nehemiás kv.-éről együtt beszélünk. – I. Tartalom. 1. (Ezd 1–6) a zsidó közösség helyreállításáról szól a babiloni fogságból való visszatérés után Sesbaccár, Zerubbábel és Jesua főpap alatt. A hazatérést Cirusz perzsa király 538: engedélyezte és megbízást adott a jeruzsálemi templom újjáépítésére. Az építkezést a szamaritánusok megakadályozták, de I. Dárius alatt folytatták és befejezték, úgy hogy 515 húsvétján fel is szentelhették. – 2. (Ezd 7–10) egy újabb száműzött csoport hazatérését mondja el, melynek vezetője Ezdrás. Határozottan fellépett a vegyes házasságok ellen, s a 10. f. felsorolja az eseteket, melyek megoldásán fáradozott. – 3. Neh 1–3 elmondja, hogyan tért vissza Nehemiás Jeruzsálembe Artaxerxész 20. évében, hogy felépítse a város falait. Helytartói rangban 12 évig működött a városban, s nagy nehézségek árán teljesítette feladatát (6,15). Rendeleteivel elérte a város lakosságának növekedését (7. f.). 8. f.-e arról számol be, hogy a sátoros ünnepen és az engesztelés napján hogyan olvasta fel Ezdrás a törv.-t. 12,27–43: a falak felszentelését, a 13. f. egy újabb jeruzsálemi küldetését mondja el. – II. Források. 1. Az 1–6 több forrásból származik. A 2. f. Nehemiás emlékirataiból való; a 4,6–6,18 arám nyelvű beszámoló a szamaritánusok ellenséges magatartásáról, amit a Krónikás bizonyos sorrendi változtatásokkal átvett. Figyelemre méltó a sok perzsa forrás. – 2. A 7–10 írásánál a Krónikás számadáskv.-eket használt, melyeket részben Ezdrás írt perzsa feletteseinek, részben a babiloni zsidók írtak. A Krónikás híven követi az átvett forrásanyagot, az „én” formát is tartja, csak a törv. felolvasásának tört.-ét helyezte át a Neh 8 utáni helyre. – 3. Neh nagyrészt Nehemiás emlékirataiból készült (1–710. f. és a 11–13. f. nagy része). A Krónikás csak sorrendet változtatott néhol (10. f.) és hozzátoldott néhány névsort (11. f.) – III. Történeti hitelessége megbízható. Az idézett források következtében e két kv. az egész fogság utáni időszak legjobb forrása lett. Hogy a perzsa uralkodók támogatják a zsidók újjászületését, teljesen beleillik az Akhaimenidák politikájába. Problémát csak a kronológia jelent: 7,8: Artaxerxész 7. évében jött Ezdrás Jeruzsálembe, Nehemiás pedig (Neh 2,1) ugyanennek az uralkodónak a 20. évében. Ha ugyanazt az uralkodót tételezzük fel, akkor Ezdrás 458-ban, Nehemiás 445-ben érkezett meg. Ezt a felfogást ma is sok szerző vallja. A. van Hoonacker azonban felállította a hipotézist, hogy Ezdrás működési idejét Nehemiás utánra kell tenni (többek között azért, mert Neh nem tud Ezd-ról!). Eszerint Ezdrás II. Artaxerxész idejében tért vissza Jeruzsálembe, mégpedig 398-ban. Ismét mások úgy vélik, hogy 7,8: nem 7., hanem a 27. vagy 37. uralkodási évet kell olvasni. A kérdés egyértelmű eldöntéséhez még nincs elegendő adat. – IV. Ezdrás és Nehemiás kv.-ének sajátos jelleget ad, hogy a Krónikás műve végén a zsidó közösség újjászervezésében a próf.-k jövendölésének beteljesedését látja, és Ezdrás, ill. Nehemiás működésében bizonyságot lát arra, hogy Isten valóra váltja ígéreteit. A város és a templom újjáépítésével, a szövetség ismételt megkötésével új korszak kezdődik, amelyben Isten ígéretei maradéktalanul be fognak teljesedni.
