imaszíjak
imaszíjak (arámul tefillin, talán az ’imádság’ értelmű tefillah szóból; az ÚSz-ben phülaktéria): A rabbinista gyakorlatban (Kiv 13,9.16; MTörv 6,8; 11,18 alapján) a reggeli imához minden izr. férfinak viselnie kellett őket. Egy négyszögletes dobozka fölerősítésére szolgáltak, amely a mózesi törv. 4 részletét foglalta magában, pergamenre írva (Kiv 13,1–10.11–16; MTörv 6,4–9; 11,13–21). Egy szíjat a fejre kötöttek, hogy a dobozka a homlokukon legyen, egy másikat a bal karjukra, hogy a dobozka a szívük közelében kapjon helyet. Ez a szokás szó szerinti értelemben vett teljesítése az átvitt értelmű parancsnak: „jelként kösd őket (= a törv. szavait) a kezedre, legyenek ék a homlokodon” (6,8). Jézus korában a dobozka rendszerint még a ® Tízparancsolatot is tartalmazta; úgy látszik, hogy csak a Kr. u. 1. sz. vége felé került ki belőle. A késői zsidóság a bűn, az ördög és minden rossz távoltartására (tehát amulettként) is használta az ~at. Erre vezethető vissza az ÚSz-ben a phülaktéria kifejezés (vö. Mt 23,5, ahol Jézus a farizeusoknak szemére veti, hogy szélesre szabják az ~kat, azaz aprólékosan ragaszkodnak a szokásokhoz).
86. Imádkozó zsidó férfi fejfedővel, imaköntösben, imaszíjakkal
