Joppe
Joppe (gör.), Jaffa (arab), Jáfó (héb.): város a Földközi-tenger mellékén; már a kőkorszakban lakták. A feliratok III. Tuthmószisz (ur. Kr. e. 1490–1436) Szíria elleni hadjáratainak idejétől említik (a város bevételére nézve ® Egyiptom); az ® amarnai levelekben és az asszír feliratokban is szerepel. Jóllehet Józs 19,46 ~ vidékét Dán örökrészéhez számítja, valójában a filiszteusok v. a kánaániak birtoka volt, de Izr. fiai használták a város kikötőjét (akkor nem is volt más kikötő a palesztinai partokon). Lehetséges, hogy a Salamon és Zerubbábel építkezéseihez érkezett föníciai fát is ~ban rakták partra (1Kir 5,17 kk.; Ezd 3,7). Jónás tört.-ében Jónás egy Tarsisba induló hajóra szállt fel ~ban (Jón 1,3). A perzsa korszakban – egy felirat szerint – a föníciaiak birtokában volt. Kr. e. 144: Makkabeus Simonnak sikerült a várost elfoglalnia és zsidóvá tennie (1Mak 10,75 kk.; 11,6; 12,33; 13,11; 14,5.34; 15,28.35; 2Mak 12,3.7). Pompeius beolvasztotta Szíria róm. tartományba. Miután Caesar visszaadta a zsidóknak, Kr. e. 34–30 kivételével zsidó kézen volt. Péter ap. hosszabb ideig ~ban tartózkodott (ApCsel 9,43). Az 9,36–42 beszámol Tabita (Dorka) feltámasztásáról; a 10,9–16 leírja Péter ap. látomását (a tiszta és a tisztátalan állatok). – Az 1955 óta folytatott ásatások leleteiből következtethetően a Kr. e. 5. sz.-tól lakták, a rézkorszakban különösen sokan éltek ~ban, s mint ® Beersebában, részben itt is föld alatti barlangok szolgáltak lakásul. A bronzkorszakban hatalmas erődöket építettek. A Kr. e. 13. sz. végén, II. Ramszesz idején lerombolták; II. Ramszesz címét és nevének egy részét bevésték a kapu köveibe. Nem sokkal később újra felépítették, de a Kr. e. 12. sz. elején az ún. tengeri népek ismét lerombolták. A Kr. e. 3. sz.-ból bástya előtti tér (glacis) maradt fenn. A perzsa időből is kerültek felszínre leletek.
