kenyértörés
kenyértörés: a profán gör.-ben ismeretlen, sajátosan zsidó kifejezés az étkezés kezdő mozzanatának megjelölésére. Izr. fiai a kenyeret nem szelték, hanem törték (Jer 16,7). Ahogy a ® kenyérszaporításról szóló beszámolóból is kiviláglik, Jézus is alkalmazkodott e szokáshoz (Mt 14,19; 15,36). Az utolsó vacsoráról szóló beszámolók is ezt tanúsítják; a mozdulat a klómenon olvasatban él tovább (1Kor 11,23–24). Így lett a ~ műszó az ® Eucharisztia ünneplésének jelölésére (10,16). Nagy a valószínűsége annak is, hogy az ApCsel 2,42.46; 20,7.11 esetében is az Eucharisztiára utal a kifejezés, mert a zsidó irodalom teljes étkezésre vonatkozóan nem élt vele. Kevésbé jogos ezt az értelmet Lk 24,30.35 esetében föltételezni, hiszen az itt szereplő tanítványok nem voltak jelen az utolsó vacsorán az Eucharisztia megalapításakor. Ugyanígy bizonytalan az ApCsel 27,35 adata is, ahol az ötlik szembe, hogy Pál nem osztotta ki a megtört kenyeret. A későbbi keresztény irodalomban a ~t háttérbe szorította az Eucharisztia.
