Szövetség könyve
Szövetség könyve: A Kiv 24,7 így nevezi a Szentírásnak azt a részét, amely a Sinai-hegyen kötött ® szövetség föltételeit foglalja magában (® Tízparancsolat). A 2Kir 23,2 szerint a Templomban újra megtalált és Jozija király által egész Jeruzsálem előtt felolvastatott (Kr. e. 621) törv.-kv. Napjaink irodalomkritikusai a Kiv 20,22–23,19 felölelte törv.-gyűjteményt nevezik így. – I. A gyűjtemény különféle törv.-eket tartalmaz: polgári és büntető törv.-eket (21,2–22,6), liturgikus előírásokat (20,24–26; 22,28–30; 23,10–19), vallási (20,23; 22,17.19; 23,13b), társadalmi (21,2–7) és erkölcsi (23,1–9) törv.-eket, ill. szabályokat, egymástól sokszor nagyon eltérő irodalmi formák felhasználásával. A legtöbb törv. feltételes mondattal kezdődik (utalásul a jogi esetre), ezt követi az ellene vétésért kijáró büntetést tartalmazó mondat; rendszerint így épül fel nemcsak a 21,2–22,16, hanem az ókor valamennyi törv.-kv.-e. A törv.-ek ilyen formában való megfogalmazását vsz. a kisebb törzsek és helyi bíróságok eljárásaira vezethetjük vissza. – Más törv.-ek rendelkezés formájában szerepelnek a ~ben; v. rövid felszólítások a büntetés kirovására: annak meghatározása, amit megtorlásul tenni kell (21,12.15–17; 22,18 kk.; vö. MTörv 27,15–26), v. szigorú tilalmak (Kiv 20,23; 22,17.20 kk., 24.27 kk.; 23,1–3.6–9.13.18.19b; vö. 20,13–17) v. pedig parancsok: ezt v. azt kell tenni (23,4 kk. 10–12, 14–17.19). Ez utóbbi forma a kultikus és erkölcsi előírásokra jellemző. – II. A ~nek keletkezési idejét illetően eltérnek a vélemények; az irodalomkritika legtöbb mai művelője – jelenlegi formájában – csak a Kr. e. 9., 8., sőt 7. sz.-ból eredezteti, jóllehet elismerik, hogy sokkal régebbi, egészen a királyság előtti időbe visszanyúló, de Mózesig vissza nem vezethető elemek is találhatók benne. Valóban, a legtöbb törv. inkább egyszerű pásztorkodó v. földművelő életformához kötődik (22,9 kk.; 23,10 kk. 16.19), amelyben elsősorban a jószág (21,28–37: szarvasmarha, szamár, kecske, juh, de sem ló, sem teve), valamint a föld, a szőlőskert és a gyümölcsös termése (22,4) jelenti a gazdagságot, s nem városi életformához, iparhoz, kereskedelemhez. Városról az egész ~ben nincs szó, ezenkívül nem említi sem a királyt, sem a Templomot mint egyetlen fő szentélyt, kultikus központot (20,24). Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a ~ Salamon kora (Kr. e. 10. sz.) előtt keletkezett; bizonyos rendelkezéseket, amelyek – látszólag – föltételezik az egy templomot (23,19), később iktathattak bele. Mai alakjában a ~ aligha vezethető vissza Mózes koráig; némely törv.-ek már a földművelést, a letelepedett életformát tételezik föl, Mózes idejében azonban még távolról sem érték el Izr. fiai ezt a szintet (22,4: szőlő; 23,16: a szüret megünneplése szept.-ben, a gyümölcs, olajbogyó, füge beérése után; 23,10: a szántóföld parlagon hagyása a 7. évben; a 22,6 kk. arra enged következtetni, hogy az emberek – legalábbis részben – már nem sátrakban, hanem házakban laktak). Mivel azonban azok a törv.-ek, amelyek a Mózes korabeli nomád v. félnomád életformát tükrözik, túlsúlyban vannak, lényegében mégis felfogható a ~ Mózes műveként. H. Cazelles arra az időre teszi egybeszerkesztése idejét, amikor Izr. fiai Moáb földjén tartózkodtak, és a földművelésre stb. utaló részleteket azzal magyarázza, hogy itt Ruben és Gád törzsével elkezdődik a letelepedés. – III. Sok törv. (és izr. törv.-gyűjtemény) mind irodalmi formáját, mind tartalmát tekintve szembeötlő egyezést mutat Hammurápi törv.-eivel), de a sumer, asszír és hettita törv.-ekkel is. Annak föltevését tehát, hogy a mózesi törv.-ek közvetlenül Hammurápi törv.-einek hatására keletkeztek, eleve el kell vetnünk. Annál inkább, mivel a ~ kevésbé fejlett, egyszerűbb művelődést tételez föl, mint Hammurápi törv.-kv.-e, jóllehet ez több évszázaddal korábban keletkezett. Így arra lehetett következtetni, hogy mind Izr. fiainak törv.-ei, mind a babilóniai törv.-ek ugyanazon az ősi szemita jogszokáson alapszanak. Ez a föltevés azonban nem nyújt magyarázatot bizonyos törv.-eknek azokkal a hettita szokásokkal való összefüggésére, amelyek a többi szemita törv.-kv.-ekből nem mutathatók ki (vö. 22,5: tűzkár; 22,18: állattal közösülés). De számba vehető a sumer és később a babilóniai művelődésnek Palesztinára és Elő-Ázsiára tett igen nagy hatása, már a Kr. e. 2. évezred előtt, továbbá az is, hogy Izr. fiainak ősei a káldeai Urból Háránon (Mezopotámia) át vándoroltak Kánaánba, így igen régi időtől közvetlen kapcsolatba kerültek a sumer és babilóniai kultúrával. Ábrahám és Lábán Hammurápi törv.-ei szerint jártak el (Ter 16,2; 29,24.29; vö. Hammurápi törv.-kv.-e 144,146,170 §). Ezenkívül Mezopotámia É-i részén a nem szemita hurritákkal is kapcsolatba kerültek, és bizonyos tekintetben az ő jogszokásaikat is átvették, amint azt a Nuziban fennmaradt szövegekkel való egybevetés tanúsítja (R. de Vaux). Kánaánban, ahol a babilóniai művelődés volt uralkodó, Izr. fiai hettita törzsekkel kerültek kapcsolatba (23,3–20; Ez 16,3.45). Érthető tehát, hogy a K-i törv.-kv.-ekből bizonyos elemek már Mózes előtt átkerültek Izr. fiainak jogszokásai közé. Amikor a későbbi törv.-hozó Jahve nevében törv.-eket szabott Izr. fiai törzseinek, az atyák jogszokásaira épített, és azokkal az ókori K-i törv.-ekkel való egyezéseket is átvette mind formai, mind tartalmi szempontból. De Izr. fiainak törv.-ei nemcsak abban különböznek az ókori K-i törv.-ektől, hogy nem tükröznek politeista felfogást, hanem abban is, hogy sokszor enyhébbek, humánusabbak és magasabb szintű erkölcsiséget tanúsítanak. – IV. A Kiv 19,1–24,10 mai szövegében a ~t mint a Sinai-hegyen kötött szövetség egyik föltételét a Tízparancsolat foglalja össze (20,1–17; 24,3: „Mózes kihirdette a népnek Jahve… minden parancsát”). Ez a szöveg nem egységes, hanem különféle hagyományokból tevődik össze. Mivel a ~nek mai szövegkörnyezetével való összefüggése mesterségesnek látszik, az irodalomkritika legtöbb képviselője azon a nézeten van, hogy eredetileg nem alkotta részét a Sinai-hegyen adott törv.-eknek. Ezt a MTörv 4,12 kk.; 5,2.22 is föltételezi, ahol a Tízparancsolat (Kiv 20,1–12; MTörv 5,6–21) az egyetlen olyan törv.-nek látszik, amely a szt. hegyhez kapcsolódik. Némelyek a Moáb földjén kötött szövetség (28,69) törv.-eire gondolnak (27,1–3.8), amely csak a Kiv 19,1–24,10 tört.-ébe került bele, amikor a MTörv a Pentateuchus része lett (E. Sellin, H. Cazelles); mások (P. Karge) a MTörv 6,1–3-ra gondolnak; C. Steuernagel, R. Kittel, H. Holzinger és T. J. Meek úgy vélik, hogy a ~ azoknak a törv.-eknek és jogszokásoknak a gyűjteménye, amelyeket Józsue Szichemben szabott a szövetségkötés után (Józs 24,1–24; vö. MTörv 11,26–30; 27,2–8.12–26).
