testvér
testvér: A szó alapjelentése mind az ÓSz-ben, mind az ÚSz-ben: ’ugyanazon szülők fia’, mégpedig v. ugyanazon apáé és anyáé (pl. Ter 27,6), v. ugyanazon apáé, de más-más anyáé (pl. 28,2). Tágabb értelemben véve ~ volt mindenki, aki ugyanazon őstől származott, tehát rokonnak számított; mégis főleg azok, akik ugyanazon nemzetségnek v. nagycsaládnak voltak a tagjai (pl. Szám 16,10; 1Krón 15,8). Még tágabb értelemben ~nek számítottak a nép, sőt a rokon nép tagjai is (pl. MTörv 15,12 és 23,8). – Az ÚSz-ben mintegy 160-szor szerepelnek a keresztények ~ként; Jézus ~ének mondta mindazokat, akik megteszik, amit az Atya akar (Mt 12,50; Mk 3,34; Lk 8,21). – Lehet udvarias megszólítás is a ’testvér’, különösen uralkodók egymás közti érintkezésében (1Kir 20,33); az ® amarnai levelekben általános ez a megszólítás. – Ter 9,5; Mt 5,22; 18,15 stb.: e helyeken a ~ egyszerűen a másik ember, az embertárs. ® Jézus testvérei.
