Arisztobulosz
Arisztobulosz Több személy neve a hellénizmus korában és az ÚSZ-ben.
1. Alexandriában élt zsidó pap, VI. Ptolemaiosz Filométor (Kr. e. 180-145) király tanítómestere (2Makk 1,10). A hagyomány szerint (Alexandriai Kelemen, Euszébiosz) azonos azzal a zsidó vallásfilozófussal, aki a Mózes öt könyvét allegorizáló (vö. ALLEGÓRIA) módszerrel végigmagyarázta. Művéből csak töredékek maradtak fenn.
2. I. »Júdás« Arisztobulosz, hasmoneus (vö. MAKKABEUSOK) uralkodó volt Kr. e. 104-103 között. I. Johannész Hirkanosz (Kr. e. 134-104) fia ( HIRKANOSZ). Apja halála után anyjának és testvéreinek fogságba vetésével erősítette meg hatalmát. Elfoglalta Itureát és Galileát is. A király címet elsőként vette fel a hasmoneus uralkodók között, de korán meghalt. Vele az ország hellénizálódásának újabb időszaka kezdődött el.
3. II. Arisztobulosz, hasmoneus uralkodó Kr. e. 67-63. között. Alexander Jannajosz (ld. ott) és Salómé Alexandra (I. Arisztobulosz özvegye; vö. MAKKABEUSOK) fia. Anyja halála után, aki özvegyként uralkodott, fegyverrel magához ragadta a hatalmat a trónutódlásra jogosult, főpapi címet viselő testvérétől, II. Hirkanosztól. A királyi és főpapi méltóságot 67-63 között bitorolta. Hirkanosz ARETÁSZ nabateus király segítségével próbálta visszaszerezni trónját. A trónviszály eredménye az lett, hogy Pompeius római hadvezér közbeavatkozva Arisztobuloszt elfogta és Rómába vitte. Innen 56-ban megszökött, s újabb kísérletet tett a hatalom megszerzésére. Ismételt fogságából csak Julius Caesar engedte szabadon 49-ben, hogy a Pompeius elleni harcában Júdeában felhasználja. Pompeius emberei azonban megmérgezték.
4. Nagy Heródes fia, akit apja (vö. HERÓDES) Kr. e. 7-ben megöletett. Gyermekei Heródes Agrippa és Heródiás.
5. Római keresztyén, akinek a házanépét mint házi gyülekezetet üdvözli Pál apostol a Róm végén (16,10).
