Csel
Csel Mások megtévesztése, tévútra vezetése úgy, hogy ne is gyanítsák (h. mirömáh, römijáh, arömáh, g. dolgosz, panourgia; jelentésük csel, cselvetés, fortély, álnokság, csalárdság, hamisság, hitetés). Minden cselt a mögötte húzódó szándék tesz megengedhetővé vagy elítélendővé.
Isten bizonyos esetekben nem tiltotta a cselvetést: elnézte, vagy Ő maga tanácsolta. Jákóbot nem akadályozta meg abban, hogy csellel szerezze meg az elsőszülöttséggel járó áldást, s elhitesse atyjával, hogy ő Ézsau (1Móz 27,19-23). Józsué azzal a hadicsellel tudta bevenni Ai városát, amelyre az Úr tanította meg (Józs 8,1-13). Gedeon is az Úrra hallgatva tudta 300 emberrel elűzni az elnyomó midjániakat (Bír 7).
De azokat, akik gonosz cselt alkalmazva igyekeztek paráznaságra, hűtlenségre bírni Isten népét, mint a midjániak is tették, halálbüntetéssel sújtotta az Úr (4Móz 25,18).
Isten megítélése szerint az álnok csel a cégéres bűnök közé tartozik (Mk 7,22; Róm 1,29), a csalárd ember veszedelmes (Zsolt 55,12), óvakodni kell attól, aki kedvesnek, sőt barátnak mutatja magát, bizalmat ébreszt maga iránt, holott a szíve telve van gonosz szándékkal (Zsolt 55,22). Aki szándékosan felebarátja ellen támad, azt csellel, orvul meg is öli, az halált érdemel (2Móz 21,14). A Messiásban nem lesz álnokság, nem téveszt meg senkit, sőt megtartja a lelkeket, mert drágák a szemében (Zsolt 72,14).
A cselvetés igazi mestere a Sátán. A csalárdság, megtévesztés, bűnre csábítás kísértés állandó eszköze. Első cselvetése mindjárt sikerrel is járt, amikor Ádámot és Évát bűnbe vitte azzal, hogy megtévesztette őket (1Móz 3,1-5). Ő töltötte meg csalárdságával és gonoszságával a farizeusok és írástudók szívét, hogy fondorlatos kérdéseikkel, igazságkeresést színlelve tőrbe ejtsék Jézust, hogy azután vádolhassák és megölethessék (Mt 22,15; 26,4; Mk 12,13-14; Lk 20,23). Anániást és Zafirát is a Sátán bírta rá, hogy, megcsalva az apostolokat meg a gyülekezetet, sőt magát a Szentlelket is, eladva a mezőt, félretegyenek az árából. Megtartva egy részt maguknak, a többit úgy adták adományként, mintha az az egész mező teljes ára lett volna (ApCsel 5,1-10). Büntetésük nem maradt el.
IE
