Ezsdrás könyvei
Ezsdrás könyvei Az ÓSZ-i kanonikus Ezsd mellett a hagyomány még két iratot tulajdonít Ezsdrásnak, Ezsdrás harmadik és negyedik könyvét. A számozás abból adódik, hogy a kanonikus Ezsdrás könyve 1Ezsdrás, Nehémiás könyve pedig 2Ezsdrás néven volt ismert.
1. Ezsdrás 3. könyve az ÓSZ-i apokrifusok közé tartozik. G. nyelven maradt ránk. Jósiás király páskaünnepétől (2Krón 35) kezdve számol be Izráel népe történetéről, majd a fogságból hazatért zsidóság életét követi nyomon a törvény felolvasásáig (Neh 8). A mű szabad átdolgozása a Krón, Ezsd, Neh megfelelő részleteinek. Önálló részlet, vagy legalábbis nem a kánoni könyvekből származik a 3,1-4,63. Ez a történet Dárius perzsa király udvarában játszódik, 3 apród versengését írja le: azt kell eldönteniük, hogy mi a leghatalmasabb a világon. A bor, az asszonyok, a királyok ellenében a harmadik apród, akit a szerző Zerubbábellel azonosít (Ezsd 2,2), az igazság mindenek felett való voltát hirdeti. Győzelme díjaként a templomi edények visszaadását és a templom újjáépítésének engedélyét kéri, s kapja meg.
2. Ezsdrás 4. könyve a zsidó apokaliptikus irodalom terméke két keresztyén betoldással (ezeket esetenként 5. és 6Ezsd néven említik). Feltűnő megegyezést mutat a BÁRÚK-APOKALIPSZISsel. Látomásokat tartalmaz, melyeknek központi témája a TEODICEA problémája. A beszélgetésekben egy angyal ad magyarázatot Isten igazságának rejtélyeire. A hamarosan beköszöntő új világkorszak ad majd megoldást a szenvedés, az igazságtalanság kínzó kérdéseiben. Az utolsó látomás arról számol be, hogy Ezsdrás Isten vezetésével újra lediktálja az elpusztult szent iratokat. A mű nagy segítséget nyújt a Jel megértéséhez. 3Ezsd keletkezési ideje a Kr. e. 2. szd., 4Ezsd-é Kr. u. 90 körül. (Ld. még APOKRIFUS ÉS PSZEUDEPIGRÁFUS IRATOK).
BG
Fa ld. Növények
