Fal
Fal Természetes vagy mesterséges építőanyagból álló, kötés nélkül vagy kötésben elhelyezett elemekből, kötőanyag nélkül vagy kötőanyag hozzáadásával létrehozott építmény (h. kír, gádér, hajic, hómá, g. toikhosz, teikhosz). Rendeltetése szerint lehet házfal, épületeken belül választófal, templomfal, várfal, városfal, kerítés (pl. házak, paloták, szőlők és gyümölcsösök körül, 1Kir 7,12; Ézs 5,5; Mt 21,33 stb.). Egyes városoknak a neve is őrzi, hogy fallal vették körül (Kír-Móáb, Ézs 15,1; Kír-Heresz, Ézs 16,11; Jer 48,31).
1. Anyaga. A falak anyaga vidékek, a rendeltetés s az építő vagyoni helyzete szerint változott. Hegyes vidékeken a falakat kőből - többnyire a könnyen faragható mészkőből - építették, sík vidéken pedig főleg vályogból, téglából. A fundamentum kőből készült, s erre rakták vályogból, téglából vagy kőből - olykor vegyesen - a falakat. Salamon palotái értékes faragott kövekből épültek (1Kir 7,9-12), a templom alapjaihoz hasonlóan (1Kir 5,31k). A kerítések is többnyire kőből készültek (4Móz 35,4; Ézs 5,5; Hós 2,8). Az Ez 41,22-ben szó esik az oltár falairól (Károli), amik fából készültek. A Jer 1,18-ban ércfalról olvasunk. A fogság népét Isten azzal vigasztalja, hogy drágakövekre építi falait, zafírokból rakja le alapját (Ézs 54,11). Az új Jeruzsálem alapjai és falai drágakövekből lesznek (Jel 21,18-21). (Az előkelőek követik a királyi példát, Ézsaiás korában pedig már sokan kérkednek azzal, hogy a földrengés következtében leomlott téglafalak helyett faragott kövekből építenek házakat, Ézs 9,9; vö. Ám 1,1).
2. Építése. Házak, városok, erődítmények építése, ezeknek, valamint a szőlőskerteknek a védelmezése falakkal, a letelepedett életforma szükségszerű velejárói. A falak építésének a módja a különböző kultúrfokok jegyeit viseli. A bronzkor kezdetén a fundamentumot 3-5 réteg faragatlan kőből készítették, amire vályogból raktak falat. A bronzkor későbbi szakaszaiban a vályogot háttérbe szorította a tégla. A faragatlan kőrétegek közét apró kövekkel, szeméttel töltötték ki. Kötőanyagnak agyagból készített habarcsot használtak. Egy másik módszer szerint egymástól bizonyos távolságban párhuzamosan falakat raktak kőből, a két kőfal közötti részt kővel, földdel, szeméttel töltötték ki. Ezeknek a falaknak a szélessége több méter is lehetett (pl. Késő bronzkori Jerikó). Építési stílus tekintetében a vaskor lényeges változást nem hozott. A technika viszont jelentősen tökéletesedett. Az agyag- és vályogfalakat fagerendákkal erősítették meg. A nagyobb épületek alapját kváder (szöglet)-kövekből (pl. a jeruzsálemi templomét, 1Kir 6,7; a Salamon palotájáét, 1Kir 7,10) vagy futó és kötő kövekből építették. A futó és kötő kövek használatának az elvét a fundamentum feletti részen is alkalmazták. A kövek faragásával már a bronzkor végén is találkozunk (vö. 2Móz 20,25; 5Móz 27,5; Józs 8,31), de ez az eljárás a vaskorban virágzott fel a megfelelő szerszámok birtokában. Eleinte a köveknek csak azokat a részeit faragták meg, ahol összeilleszkedtek. Később a kövek kívülre eső oldalát is megfaragták, még később pedig minden oldalát. A faragott kövekből való építkezés szép példája a salamoni templom felépítése, amihez minden követ előre, pontosan kifűrészeltek és kifaragtak (1Kir 6,7). A falépítési technikának a hellén korban sok kiemelkedő példája van: pl. a heródesi templom (Mk 13,1). A falakat habarccsal vakolták be, és kimeszelték. Ezzel a falak hibáit, gyengéit is lehetett leplezni (Ez 13,14kk).
3. Jelképes értelme. Az erős fal a hatalom, gőg (Ézs 2,14; 25,12), az ellenállás, szűzi tisztaság (Énekek 8,10), a düledező és csupa rés pedig az elesett, önuralmát elveszített ember jelképe (Zsolt 62,4; Péld 25,28). A fal felé fordulás a bánat, elcsüggedés jele (2Kir 20,2; Ézs 38,2). Az Úr népét erős város (Ézs 26,1), erősség, erős vár (Zsolt 46,2-8), tűzfal (Zak 2,9) védi. Az ítélet idején a kő is kiált a falból (Hab 2,11; vö. Lk 19,40). A Jer 4,19 a szív falairól beszél. Az 1Kor 3,12-ben Jézus a fundamentum, az arany, ezüst, drágakő az ítélet tüzében megmaradó lelki értékeket, a fa, széna, szalma pedig az ítélet tüzében megsemmisülő dolgokat jelképezi.
NA
