Fátyol
Fátyol A fátyol a fej befedésére szolgáló ruhadarab. K-en mind a mai napig fontos darabja a nők ruházatának. Ez jelenti a legszembetűnőbb különbséget a férfiak és a nők öltözete között.
I. A B-ban a fátyol nem mindig a női arc eltakarására szolgáló ruhadarabot jelenti. Izráelben általában nem volt kötelező a nők arcának eltakarása. Sára és Rebeka szépségét az idegenek is megláthatták (1Móz 12,14kk; 24,15kk; 26,7). A B-ban emlegetett fátyol tulajdonképpen fejkendő, ami vállig, vagy olykor a csípőig is lelógott (Ruth 3,15; Énekek 5,7).
A mai értelemben vett fátyolt a menyasszonynak kellett viselnie vőlegénye jelenlétében (1Móz 24,65; Ézs 47,2; Énekek 4,1.3; 6,7).
A későbbi korokban a fátyol a női hivalkodás eszközévé vált (Ézs 3,18-24), ami kiváltotta az Úr haragját. Nem kevésbé ítéletes Isten előtt az sem, amiről Ezékiel tud: Izráel leányai varázserőt tulajdonítanak a fátyolnak (Ez 13,18.21).
Az ÚSZ-ben Pál foglalkozik a nők fejének befedésével, a fátyol használatával. A helyi viszonyok ismerete alapján tolmácsolja a korinthusi gyülekezet asszonyainak, hogy használjanak fejkendőt (1Kor 11,4-10). Bizonyára a helyi viszonyokra tekintve mondja azt is, hogy a megnövesztett haj ékesítő fátyol a nők számára (1Kor 11,15).
II. Az Istennel való beszélgetés után Mózes arcának a bőre sugárzó lett. Emiatt »leplet tett Mózes az arcára«. Amikor azonban az Úr színe elé ment, hogy beszéljen vele, eltávolította a fátyolt (2Móz 34,29-35). Pál ezt az ÓSZ-i eseményt idézve a Krisztusnak való szolgálat mindent felülmúlóan dicsőséges voltáról tanít (2Kor 3,7-18).
KI
