Istenismeret
Istenismeret Az egy, igaz, önmagát a B-ban kijelentő Isten ismerete. Többféle forrása lehetséges:
1. Meg lehet ismerni Isten lényét és létét a teremtett világból (Zsolt 104,24; Róm 1,20).
2. Meg lehet ismerni a történelemből (ApCsel 17,26). Ezen az úton olyanok is eljutnak egy bizonyos istenismeretre, akik nem hívő módon keresik és élik át ezt a lehetőséget, mint pl. a fáraó, Nebukadneccar, Pilátus, Félix és Fesztusz helytartó.
3. Megismerhető Isten a lelkiismeretből is (Róm 2,14-15).
4. Kiváltképpen való lehetősége Isten ismeretének Isten kijelentése a saját szavában (2Móz 3; 6,3; vö. 5Móz 7,9; Zsolt 76,2; Jer 31,34; Jn 14,9; Zsolt 139,5-6; Ézs 40,28; Gal 4,8; Zsid 8,11).
5. Az istenismeret csúcsa azonban a Krisztusban adott kijelentés - mely nekünk adott lehetőséget Isten megismerésére (2Kor 4,6; Mt 16,17; Jn 7,29; 17,3 stb.). Ugyancsak meg lehet ismerni Krisztus révén az Írásból (Jn 5,39), vagy a Lélek munkája által (Ef 1,17-18). Ha erre eljut az ember, ennek gazdagsága mellett minden más eltörpül (Fil 3,8). Ezért is kell állandóan növekedni Krisztus ismeretében (Ef 4,13; Kol 2,3; 2Pt 3,18).
6. Az istenismeret közvetlen összefüggésben áll az örök élettel: »az örök élet azt jelenti, hogy ismernek Téged, az egyedül igaz Istent« (Jn 17,3).
7. Ugyanakkor a B szól arról is, hogy az istenismeretnek korlátai is vannak bennünk: bűneink választanak el bennünket Istentől (Ézs 59,2). Pál apostol pedig arról szól, hogy rész szerint van bennünk az ismeret (2Kor 5,7).
HP
