Nevel
Nevel A B-ban többnyire a h. jászár és a g. paideüó fejezi ki. Jelentésük: nevel, oktat, fenyít. Mindkét szóban kifejezésre jut, hogy a neveléshez hozzátartozik a tanítás és a fenyítés. Isteni és emberi tevékenységként egyaránt találkozunk vele.
1. Istenről
Isten neveli népét, gyermekeit s általában minden embert. Nevelő munkájának forrása atyai szeretete, könyörülő irgalma (Ézs 63,16; Hós 11,1-4; Jer 31,3; JSir 3,31kk; Ef 3,14k). Nevelésének kiváltképpen való eszközei jósága (Zsolt 25,8; Róm 2,4), kegyelme (Tit 2,12), fenyítése (Zsid 12,6k), vigasztalása (Ézs 66,13; 49,15; Zsolt 103,13). Nevelésének célja, hogy megtérésre vezessen (Zsolt 32,4k; JSir 3,40kk; 1Kor 11,32; Jel 3,19), összefoglalva: hogy megmentsen és üdvözítsen.
2. Emberekről
A B különös hangsúllyal beszél a gyermekek neveléséről, testi, lelki, szellemi vonatkozásban egyaránt. A nevelés, valamint a nevelésről való gondoskodás a szülők feladata volt. Amíg a gyermek kicsi volt, az anya végezte, később az apa vette át. A lányok nevelése végig az anya kötelessége volt. Iskolákról csak a babiloni fogság utáni időkből tudunk. A Kr. e. 2. szd.-tól gyakoriak a törvénytanító házak (tanházak), ahol a törvény mélyebb értelmére oktatták a tanulókat. Jézus korában általános ismeretekre tanító iskolák is voltak.
A nevelés célja mindenekelőtt az Úr félelmére való vezetés volt: hinni, bízni Istenben, engedelmeskedni akaratának, alázatosan járni előtte (Péld 1,7kk; 3,7; 3,11k; 22,4). Az istenfélelemhez hozzátartozik az áldozat (Péld 3,9), s annak a tudata, hogy Isten minden cselekedetünket számonkéri (Préd 11,9k). Nagyon hangsúlyos volt a tiszta, józan élet (Péld 7,1kk; 23,26kk), a szülők és idősek tisztelete (Péld 30,17). Az ÚSZ a nevelési eszményt abban foglalja össze, hogy az Isten gyermeke legyen tökéletes, felkészített minden jó cselekedetre (2Tim 3,16).
A nevelési elvek tekintetében az első helyen szerepelt a kellő idő (Péld 22,6), a személyes példa, s annak elsajátítása (1Tim 4,12; 6,11kk; 2Tim 2,22kk; Tit 1,7), szükség esetén a fenyítés (Péld 22,15).
A nevelés helye a család (5Móz 6,6k; Ef 5,22kk; 2Tim 1,5), a templom, zsinagóga, tanház, gyülekezet (1Tim 4,6).
NA
