Sémitizmus
Sémitizmus Sémi nyelvekre jellemző fordulat, kifejezésmód. B-i vonatkozásban többnyire hebraizmust vagy arameizmust értenek rajta.
1. Mint fordítási probléma azzal függ össze, hogy a B-fordításnak minél hűségesebbnek kell lenni, a sémitizmusok szolgai fordítása azonban idegen a befogadó nyelv szellemétől, így néha az érthetőség, és ezzel épp a hűség ellen hat. A h. úgy nyomatékosít, hogy az ige egyik infinitivusa után következik ugyanannak ragozott formája. Néha magyarul is jól hangzik, pl. várva vártam (Zsolt 40,1). Hasonló: Látván lássatok (Ézs 6,9). A h. írás nem ismeri az idézetet bevezető kettőspontot. Ilyenkor a lé'mór szócskát alkalmazza. Újabb B-fordítások elhagyják ezt a »mondván« szót, az idézetet írásjelekkel jelzik.
Az cánáh szó jelentése: felelni. Néha azonban »beszédet elkezdeni«, megszólalni (Jób 3,2). »Ne vallj peres ügyben« (2Móz 23,2) az eredetiben így hangzik: Ne válaszolj a perre. »Felelvén pedig monda neki« (Lk 10,41 - régi fordítás) tipikus hebraizmus, amely a g. ÚSZ közvetítésével jutott el hozzánk.
A h. sálóm fordítása általában »béke«. Ennél azonban több, a teljes, hiánytalan állapot. Udvariassági fordulatként valakinek a hogyléte felől érdeklődnek vele. Amikor Dávid a háború sálómjáról érdeklődik, nem a békekötésre gondol, hanem azt kérdi, rendben van-e, rá nézve kedvezően folyik-e (2Sám 11,7).
2. Az ÚSZ g. szövegében megjelenő sémitizmusok arra vallanak, hogy nagy része eredetileg arámul hangzott el, vagy írói h.-ül-arámul gondolkoztak. Érdekes Lk szövege: Hosszú részleteket közepes tudással g.-ből egyenesen vissza lehet fordítani h.-re. Máshol - az összekötő szövegben - görögösen ír. Bizonyítéka ez annak, hogy mindennek alaposan utánajárt, palesztinai gyülekezetek dokumentumait használta, és csak ott fogalmaz maga, ahol feltétlenül szükséges.
