Vörös-tenger

Teljes szövegű keresés

Vörös-tenger H. jám szúf, g. erüthra thalassza.
Az Arab-félsziget és Afrika ÉK-i partja által körülhatárolt tengert nevezik ma Vörös-tengernek, melybe É-ról a Sínai-félsziget nyúlik be. Az ÓSZ nem használja a Vörös-tenger kifejezést, hanem Jám szúf-ot, azaz Nádas-tengert ír, a LXX és az ÚSZ viszont Vörös-tengert.
A B szóhasználatában azonban a Vörös-tenger nem azt jelenti, mint ma, hanem annak két északi öblét, amely a Sínai-félszigetet K-ről és Ny-ról határolja. A K-i öblöt ma Akabai-öböl néven ismerik, és erre vonatkozik pl. a 2Móz 23,31; 1Kir 9,26; Jer 49,21. A Ny-i öböl a Szuezi-öböl, melynek É-i vége Mózes idejében jóval fentebb végződött a mainál. A Szuezi-öbölre utal a 4Móz 33,10k, de az ÓSZ mindkettőt Nádas-tengernek nevezi.
A Nádas- (Vörös) tengerhez kapcsolódó legjelentősebb esemény a KIVONULÁS Egyiptomból (2Móz 14k). Legkézenfekvőbb a Szuezi-öbölre gondolni, amely elválasztja délen Egyiptomot a Sínai-félszigettől, de az ÓSZ minden kétséget kizáróan csak egyszer nevezi a Szuezi-öblöt Nádas-tengernek. Ellene szól az is, hogy akkor az izráelitáknak GÓSEN földjéről először D-i irányba kellett volna menniük, hogy a Szuezi-öblöt az egyiptomi partnál elérhessék, miközben a fáraó hadserege üldözte őket (2Móz 14,5-9), és az is, hogy mind Migdólt, mind Baal-Cáfónt a Sínai-félsziget É-i részén, a Földközi-tengerhez közel azonosították. Az Akabai-öblöt több ízben lehet Nádas-tengerként az ÓSZ szövege alapján azonosítani, de itt a tengeren való csodálatos átkelés két okból sem jöhet szóba: a földrajzi fekvése miatt, ill. a sós tengervíz miatt nem nőtt benne nád. A tudósok egy része ezért azt feltételezi, hogy nem tengerről, hanem egy tóról van szó, ui. a h. jám nem tesz különbséget a kettő között. Így a tengeren (tavon) való átkelés szempontjából szóba jöhetnek azok a tavak, amelyek Egyiptom és a Sínai-félsziget határán fekszenek, a Keserű-tavak, a Timszá-tó, amelyek esetleg még a Szuezi-öböllel is összeköttetésben álltak, mint annak legészakibb nyúlványa. Van olyan vélemény is, hogy az átkelés a Földközitenger egyik öblénél, az ún. Szirbonisz-tónál történt, és akkor ez lenne a B-i Vörös-tenger.
A Vörös-tengerhez kapcsolódó egyéb B-i események: Isten Egyiptom földjéről a sáskákat a Ny-i szél segítségével a tengerbe sodorta (1Móz 10,19), Izráel határa a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig fog terjedni Isten ígérete szerint (2Móz 23,31), Salamon a Vörös-tenger partján, ECJÓN-GEBER-ben hajókat csináltatott (1Kir 9,26), Edóm és Témán lakóinak jajkiáltása pedig a Vörös-tengerig fog hallatszódni, amikor Isten ítélettel sújtja őket.
Az 1Kor 10,1k szintén a Vörös-tengerre utal, melyet Pál apostol a keresztség előképének tart. A Zsid 11,29 a Vörös-tengeren való átkelést a hit példaképei között tartja számon.
SzL

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages