buzog
buzog – ‘felfakad, ömlik’; ‘lelkesen ténykedik’. Származékai: buzgó, buzgóság, buzgólkodik, buzgalom, buzdít, buzdul.
Hangutánzó vagy hangfestő eredetű szócsalád, a felfakadó víz hangzását és mozgását érzékelteti. Vannak hasonló hangalakú és jelentésű finnugor szavak is, de ezek maguk is hangfestő jellegűek, így szavunknak nem feltétlenül előzményei. A ma túlnyomórészt átvitt jelentéskör a felzubogó víz és a serény, lelkes mozgás, tevékenység közti gondolati párhuzamon alapszik.
