buzogány
buzogány – ‘bunkós, ütésre való kézifegyver’; ‘nád bugaszerű termése’; ‘palack alakú tornaszer’.
Ótörök jövevényszó: a buz- (‘összetör’) igetőből szabályosan képzett *buzgan folytatója lehet; a korábbi magyar alak valóban buzgány. Csak az a bökkenő, hogy a buzgan formát nem sikerült még a török nyelvekből kimutatni. Más lehetőség az azonos tőről fakadó oszmán buzdugan mint forrás, esetleg a szerb buzduhan vagy román buzdugan közvetítésével. S valóban, a magyar régiségben nem ritka a bozdogány, buzdogány, buzzogány alak sem; lehet, hogy mai alakját a buzog ige beleértése is elősegítette.
