düh
düh – ‘hirtelen, heves harag’; ‘heves vágy, késztetés’: párzási düh. Származékai: dühös, dühösít, dühösködik, dühödik, dühödt, dühöng, dühöngés.
Ismeretlen eredetű szó; avulófélben élt nyelvjárási szinten, amikor a nyelvújítók az irodalmi nyelvbe emelték. Legelső értelme ‘veszettség’ volt, amiből ma ismert jelentései jól levezethetők.
