dűlő
dűlő – ‘a határ két út vagy mezsgye közé eső, névvel jelölt része’.
A dűlőút, dűlőföld önállósult első tagja, a dől ige dűl alakváltozatából, a folyamatos melléknévi igenév főnevesült alakja. Itt az ige korai, ma már nem élő ‘nyúlik, elterül’ jelentésével kell számolnunk.
