helóta
helóta – ‘állami rabszolga az ókori Spártában’; ‘rabsorba taszított, jogfosztott ember’: Helóta nép, helóta költő, / Találkozzunk ti meg én (Ady).
Történelmi szakszó a latin helota nyomán, amely a görög helótész átvétele. A szó eredetére nézve több elmélet van, de legvalószínűbb, hogy a haireó (‘foglyul ejt’) ige egyik múlt idejú alakjával (heleu) kapcsolatos.
