keresztel
keresztel – ‘keresztségben részesít’; ‘a keresztségben nevet ad’: Pálnak keresztelték; ‘valaminek elnevez’; ‘‹bort› felvizez’. Származékai: keresztelő, keresztelés, keresztelkedik, kereszteletlen.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén krstiti, szlovák krstiť. Lásd még kereszt, keresztény, keresztség.
