ostor
ostor – ‘botra kötött vékony szíjból, fonott zsinegből álló, állatok serkentésére való eszköz’; ‘ilyen fenyítő eszköz’. Származékai: ostoros, ostoroz, ostorozás.
Ősi örökség az ugor korból: vogul aster (‘ostor’); lehet, hogy ide tartozik a cseremisz vaster (‘vessző’) is. A szó az ugor korban kialakult lótartás emléke lehet.
