Csopey László,
Csopey László,
a k. m. természettudományi társulat másodtitkára, a miniszterelnöki fordító-osztály beltagja és helyettes főgymnasiumi tanár Budapesten, szül. 1856. okt. 1. Romocsaházán Beregmegyében, hol atyja gör. szert. kath. néptanító volt. Munkácson és Sárospatakon végezte a gymnasiumot. A budapesti egyetemen 1876-tól 1879-ig hallgatta a mathematikát és fizikát és 1883-ban tanári oklevelet kapott. A szakjába vágó előadáskon kivűl hallgatta Gyulai Pál, Greguss Ágost, Heinrich Gusztáv, Budenz József és Mayr Aurél előadásait is. 1879-ben a miniszterelnöki fordító-osztályban mint ruténorosz fordító alkalmazást nyervén, a hazai rutén viszonyok tanulmányozásához fogott. 1887-ben a természettudományi társulat másodtitkárává választotta. Mint tanár 1883-tól 1889-ig a budai reáliskolában működött; jeleneleg az V. ker. főgymnasiumban van alkalmazva.
Irodalmi működése kezdetben az orosz irók kisebb munkáinak fordítására szorítkozott. 1878-ban megjelent az Ellenőrben Gogolytól A szorocsineczi vásár; 1879-ben a Vasárnapi Ujságban a Kisasszony parasztruhában Puskintól és A szerény asszony Dosztojevszkijtől; a nevezett lapba 1879 óta dolgozik részint saját neve alatt és névtelenűl, részint pedig -y -o. és a + b jegyek alatt; a Közvéleményben (1880. 113. sz. Hazai irodalom külföldön), a Pesti Naplóban A rettenees bosszú Gogolytól. A Nyelvtudományi Közleményekben (1881. XVI. k. 2. füzet) Magyar szók a rutén nyelvben cz. dolgozata jelent meg. Irt még a Budapesti Szemlébe (1884–85. 1889.) és a Fővárosi Lapokba (1884. 271. 272. sz.) A Nemzetnek három és fél évig munkatársa volt és főleg az orosz állapotokat ismertető politikai s szépirodalmi czikkeket közölt; továbbá 1884–85-ben Emlékezés Turgenyev Iván családjára cz. hosszabb tárczasorozatot fordított. A Földrajzi Közleményekben (1885–90.) kisebb-nagyobb ismertetéseket közölt Cs., Cs. L. jegyek, neve alatt és névtelenűl; a Természetttudományi Közlönyben 1886 óta több czikke s ismertetése jelent meg, a Földtani Közlöny XVII. kötetében, az Ethnol. Mittheilungenben (1887. néprajzi czikke.)
Munkái:
1. Bulyba Tarasz. Beszély, oroszból ford. Almási László. Bpest, 1878. (Olcsó Könyvtár 61.)
2. Orosz beszélyek. Irták Puskin S., Gogoly M., Krylov I. és Dosztojevszkij F., ford. U. ott, 1882. (Olcsó K. 149.)
3. Ruthen-magyar szótár. U. ott, 1883. (A m. tud. akadémia által 1881-ben Fekésházy-jutalommal kitüntetett pályamunka.)
4. Turgenyev, Költemények prózában. (Oroszból ford.) U. ott, 1884. (Olcsó Könyvtár 172.)
5. Przsevalszky Mikhajlovics Nikolaj, Zajtánból Khamin át Tibetbe s a sárga folyó vidékére. Oroszból dolgozta. U. ott, 1884. (Utazók Könyvtára IV.)
6. Turgenyev, Egy vadász iratai. Oroszból ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 187.)
7. Tolsztoj Leo, Szebasztopol. U. ott, 1889. (Geisbeck után magyar visznyokhoz alkalmazva Kuppis József mérnökkel együtt. Természettud. Könyvkiadó-Vállalat 42. k.)
A vallás- és közoktatásügyi miniszterium megbízásából a hazai rutén népiskolák számára 1881-től 1884-éig az állam kiadásában hazai rutén nylven megjelentek tőle: ABC és első olvasókönyv. Vezérkönyv az ABC tanításához, 24 fali olvasó tábla Gönczy Pál nyomán, a Gáspár János-féle Második olvaóskönyv, a Nagy László-féle Beszéd- és értelemgyakorlatok, a Groo Vilmos-féle Vezérkönyv a magyar nyelv tanításához és Magyar olvasókönyv a ruténajkú népiskolák számára, a dr. Kiss Áron és Mayer Miksa-féle magyarok története és Vezérkönyv a magyarok történetéhez cz. munka átdolgozása. 1887 óta sajtó alá rendezi az országos segélyből megjelenő műveket és a Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat legtöbb kötetét.
Szerkesztette a Magyar Ifjuság Lapját 1885-ben, melynek több mint egyharmadát maga irta.
Szinnyei Repert. Tört. II.
Figyelő VII. IX–XI. XV. XVIII.
Kiszlingstein Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete.
M. Könyvészet 1878–1889. és önéletrajzi adatok.
