Hajnik Pál idősb,
Hajnik Pál idősb,
jogi doktor és egyetemi tanár, H. János városbiró és Stephanovics Katalin fia, született 1774. január 25. Váczon (Pestmegyében); iskoláit Pesten, azután őt évig a váczi gymnasiumban végezte; mire a pesti egyetemre ment, hol a bölcseletet és a jogot hallgatta; két évig gyakorlaton volt és jogi doktori oklevelet nyert; pár évi ügyvédeskedés után 1801. nov. 1. a magyar magán- és büntetőjog tanára lett a pozsonyi akadémián, hol 1809. első félév végéig tanított. Egyetemi tanárrá neveztetvén ki Pestre, hol a statisztikát és bányajogot tanította, rá kevéssel 1809. deczember 12. ugyanott meghalt. Esztergommegye táblabírája volt és 1808-ban a király, testvérével Ferenczczel, nemesi rangra emelte. Előadásai oly kedveltek voltak, kora halála hallgatóit annyira meghatotta, hogy azok négy hétig önkényt gyászruhában jártak.
Munkája: Historia Juris Hungarici a tempore S. Stephani primi regis ad gloriose regnantem Franciscum I. cum synchronismo nonnullarum memorabilium e rebus patriis collectarum materiarum, in subsidium juventutis scholasticae per aphorismos deducta, et in tabellas distributa. Budae. 1808. Három rész.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1809. II. 50. sz.
Allg. Literatur-Zeitung, Halle und Leipzig, 1810. 85. sz.
Vuchetich, Mathias, Oratio funebris qua sp. ac consult. Viro Paulo Hajnik... parentavit. Budae, 1811.
Oesterr. Encyclopädie II. 479.
Katona, Historia Critica XL. 581.
Vállas Antal Encyclopaediája. Pest, 1846. 689. l.
Karcsú, Vácz Története IX. 288.
Ortvay, Száz év egy hazai főiskola történetéből 127.
Pauler Tivadar, Budapesti m. kir. tudomány-egyetem története I. 371., 387., 388.
Petrik Bibliogr.
