Horváth Mihály,
Horváth Mihály,
ev. ref. lelkész, H. Mihály és Burján Erzsébet fia, szül. 1808. okt. 27. Nagy-Piriten (Veszprémm.); tanulmányait 1821-ben Pápán kezdte s ugyanott 1833-ban be is végezte; ekkor Csajágra ment akadémiai rectornak. 1836. máj. 17. letette a lelkészi vizsgát a mezőföldi egyházmegyében; itt Szikszai János esperes vette magához segédlelkésznek. 1837-ben Székesfejérvárra neveztetett ki administratornak; 1838-ban a kis-keszii egyház választotta meg rendes lelkészének. 1852. márcz. 9. a lepsényi egyház hívta meg papjának. Az egyházmegyének 1846–59-ig censora, 1859–61-ig pénztárnoka volt és 1861-től mint esperes működött. E mellett az egyházkerület majd minden fontosabb ügyben őt bízta meg küldöttségben, vagy mint előadót, jelentéstétellel. A debreczenben 1881. okt. 31-től nov 24-ig tartott zsinatra a dunántúli kerület képviselőül választotta. Meghalt 1892. jan. 15. Lepsényben.
Munkái:
1. Halotti tanítás, melyet néhai tiszt. Kálmán Ádám szilas-balhási volt ref. lelkész végtisztességtétele alkalmával 1856. decz. 22. elmondott. Pápa, 1857. (Gyászhangok cz. füzetben.)
2. Egyházi törvénykönyv, mely a Komjáthiban készült öt osztályú kánonokat és a dunántúli helv. hitv. ev. egyházkerület szabályrendeleteit foglalja magában. Pápa, 1867.
3. Imák, fohászok és függelék az ev. ref. népiskolák használatára. Kiadta a mezőföldi egyházmegye.. (Több kiadás, a 2. Székesfejérvár, év n. Függelékül: Illemszabályok és Életiskola.)
Uj M. Athenás 182. l.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 138. l.
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 359.
