Kmethy István (K.),
Kmethy István (K.),
jogvégzett okleveles községi jegyző, hirlapíró, szül. 1833. ecz. 10. Halason (Kis-Kunság); az algymnasiumot szülővárosában, a bölcseleti osztályokat Debreczenben és Sárospatakon, a jogot az eperjesi jogakadémiában végezte. Az 1848–49. szabadságharczban mint tűzmester vett részt Bem hadseregében; jelen volt Szeben bevételénél. A zsibói fegyverletétel után több évig bújdosott. Hirlapírói pályáját a Szegedi Hiradó megindulásával (1859. máj. 1.) kezdte Kempelen Győző szerkesztő mellett. 1871-től Nyiregyházán (Szabolcsm.) lakott mint hirlapíró, szerkesztő s egyúttal mint magántanár az ottani nevelőintézetekben; a szabolcs-megyei 1848–49. honvédegylet jegyzője volt. Meghalt 1887. ápr. 1. Nyiregyházán.
Költeményeket, elbeszéléseket, történeti s vegyes czikkeket írt az általa szerkesztett lapokon kívül a Kalauzba (1858), a Szegedi Hiradóba (1859), a Divatcsarnokba (1860), a Képes Családi Lapokba (1882. elb.), a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1885) sat. Sajtó alá rendezett művéből: Episodok Bem erdélyi hadjáratából, a következő részeket közölte a hirlapokban: A borsodi üteg története, A szamosujvári ebéd, Az ó-conservativ leánya és szakácsnője, A székely leány mint szálláscsináló, A legitimáczió alatt, Mikép hódította meg Berde Mózsi a szász nőket, Gróf Teleki Sándor és egy kis tüzérkáplán, Bem és egy kis tüzérkáplán háromszori találkozása, a Nyirvidékbe (melynek 1881-től főmunkatársa volt, 1886. 2–12. sz. A bánfi-hunyadi expeditio) sat.
Munkái:
1. Társadalmi csarnok. Nagy-Kanizsa, 1856. (Mulattató lélek- és szívképző mű az ifjúság számára.)
2. Czigánynő. Regény. Pest, 1858. Két kötet. (Bpest, 1895.)
3. Szeszélyes orvos, vagy gyógyászi rendelmények a szenvedő és vigadó emberiség számára. Pest, 1858. (Két kiadás.)
4. Dongó. Humorisztikus képes naptár. Pest és Szeged. 1859. és 1860-ra. Két évfolyam.
5. Egy szó azokhoz, a kiket illet. A magyar helyesírás és szófűzés érdekében. Kiadja Mikecz József. Czegléd, 1879.
6. Őszi napsugár. Költemények. Nyiregyháza, 1880.
7. A magyar helyesírás rendszerének alapvonalai. Iskolai és magán használatra, a gyors és gyakorlati elsajátításra való figyelemmel. U. ott, 1884.
8. Nyelvtudományi csevegések a magyar helyesírás rendszerének alapvonalai cz. munka birálóival. A magyar nyelv művelői, kezelői és barátai számára. Bpest, 1885. (nyom. Nyiregyházán.)
Nyiregyházán ő teremtette meg a szabolcsmegyei magyar hirlapirodalmat; szerkesztette a Nyiri Közlönyt 1871-ben nov. 12-ig, alapította és szerk. a Szabolcsot 1872. jan. 7-től 1873. decz. 14-ig; a Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlönyt 1874–76-ban; ennek folytatását a Szabolcsmegyei Közlönyt 1876-ban szept. 14-ig és a Szabolcsi Hirlapot 1879–80-ban 57 számot.
Levele Pesty Frigyeshez, Szeged 1860. júl. 30. a m. n. múzeum kézirattárában.
Álnevei s jegye: Bodrogparti, Kiskáplár, Messzelátó, Apafi s (y.).
Lukács Ödön, Nyiregyháza története 1886.
Nyirvidék 1887. 14. sz.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1894.
Önéletrajzi adtok és gyászjelentés.
