Kmety Károly,
Kmety Károly,
a jogi és politikai tudományok doktora, egyetemi rendkívüli tanár, K. Károly városi hivatalnok és Auer Erzsébet fia, szül. 1863. febr. 17. Hódmező-Váráshelyen (Csongrádm.); középiskoláit szülővárosában végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, hol pálya- és ösztöndíjat nyert. Az egyetemi tanfolyam elvégzése és katonai szolgálata teljesítése után báró Sennyey Pál országbiró legidősabb fiának jogi tanára lett. 1888-ban letette a köz- és vallatóügyi vizsgát és egyetemi magántanári képesítést nyert a magyar közigazgatási jogból. Mint magántanár két évben külföldre, nevezetesen Porosz- és Francziaországba küldetett állami segélylyel, hogy szaktanulmányait kiegészítse. 1889-ben Szilágyi Dezső igazságügyminiszter, mint fogalmazót maga mellé vette s ily minőségben főleg közjogi s közigazgatási jogi vélemények készítésével foglalkozott 1892. júl. 11-ig, a mikor a pozsonyi kir. jogakadémia rendes tanárává nevezték ki. 1896. szept. 9. a budapesti egyetemen rendszeresített közigazgatási jogi tanszékre rendkívüli tanárrá neveztetett ki.
Czikkei a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1892–96. a város német maradisága ellen intézett több mint 50 támadó czikket), a Politikai Szemlében (1892. Az új porosz községi törvény), a Jogtudományi Közlönyben (1892-től), a Jogban (1894-től), a Közgazdasági Szemlében (1894. A «Conseil de préfecture» mint a közigazgatósági biróság), politikaiak a Nemzetben és M. Ujságban; A Pallas Nagy Lexikonába több mint száz szakczikket írt.
Munkái:
1. A porosz közigazgatási reformról. Bpest, 1891. (M. Jogászegyleti Értekezések VI. 7.)
2. A közigazgatási biróságok hatáskörének szabályozásáról. U. ott, 1891. (M. Jogászegyl. Értek. VII. 1.)
3. A hatásköri összeütközés birósága. Pár szó a Wlassics-féle törvénytervezethez. U. ott, 1895. (Különnyomat a Jogtudom. Közlönyből.)
4. A magyar közigazgatási jog kézikönyve. U. ott, 1898. (Ism. M. Kritika 1897. 2. sz.).
Kéziratban: A magyar vizügyi közigazgatás joga (magántanári habilitatio alapjául szolgáló munka); Extraordinaria cognitio (egyetemi pályanyertes mű).
M. Könyvészet 1891., 1895. és önéletrajzi adatok.
