Majlát István,
Majlát István,
erdélyi vajda; atyja M. Mátyás 1480 táján Erdélybe költözött és Fogaras táján telepedett meg. M. a mohácsi csatából megmenekülve, Ferdinand pártjára állott, ki ezért neki Fogaras várát adományozta. 1528-ban Szapolay pártján volt. Czibak Imre megöletése után a Gritti ellen felzúdult közvélemény által indított mozgalom élére állott és az összetoborzott sereg fővezérévé választatott. A Medgyes falai közé magát elsánczolt Grittit ostrom alá fogta, a várat bevette és Gritti Alajost Dóczy Jánossal együtt kivégeztette. 1534-ben erdélyi vajda lett. M. a János királylyal elégedetlenek élére állott és a lázadás zászlaját fölemelte. Az 1540. ápr. 14-re Tordára hirdetett gyűlés Majlátot főbenjáró bűnben elmarasztalta s halálra itélte. János király halála után 1840. aug. 29-re Segesvárra országgyűlést hirdetett, mely őt és Balassa Imrét országos főkapitányokká választotta. Ettől kezdve arra törekedett, hogy Erdély fejedelmévé választassék. E czélból összeköttetésbe lépett a törökkel is, de eredmény nélkül. Végre 1541. júl. 20. Fogarasnál a moldvai vajda által elfogatott és Konstantinápolyba küldetett, hol tíz évig szenvedett a börtönben, míg 1550-ben karácsony előtti héten meghalt.
Posgay Zsigmond a római császár portai követéhez a következő levelet írta: Zerelmes Wram es atthyamfia. Im ez Janos dyakot, ky en nekem regy iambor zomgam, bochattom kegelmedel az Franczay kyral kewethyhez, ky chazarnal wagyon, kerem k., hogh Thamas wramert, ki zolgaya zynthe olyan mynt enym, es az en toabba wallo barathsagomert, k.-nel legen commendatus olyan hozw ismeretlen fewlden. Az tebyt k. ew thywle megh erthy. Isten tharcha megh k. es bekywel megh hoza. Et cum hoc me d. vre M. commendo Ex Jedicula 11. May 1549. Maylat. (Magyar Levelestár. Pest, 1861. I. 59. l.). Ezen nevezetes nyelvemléken kívül maradt még fenn több latin levele is.
Szilárdy Áron, Régi M. Költők Tára. Bpest, 1881. III. 277. (Tinódi Sebestyén), 394., 447., 455., 456., IV. 1883. 289., V. 1886. 275. l.
Majláth Béla, Maylád István. Bpest, 1889. (Történeti Életrajzok.)
