Majláth Béla (székhelyi),
Majláth Béla (székhelyi),
nyug. múzeumi könyvtárőr, a m. tudom. akadémia levelező tagja, M. Sándor birtokos és szentmiklósi és óvári Pongrácz Friderikának fia, szül. 1831. jún. 18. Andrásfalván (Liptóm.); a gymnasiumot Miskolczon a minoritáknál és (atyja 1844-ben a nagy kikindai szabad-kerület biztosává neveztetvén ki), az atyai háznál majd Temesvárt folytatta, hol II. éves jogász volt, mikor a szabadságharcz kitört. 1848-ban a ráczok elől Nagy-Kikindáról Családra menekült és innét szüleivel Pestre jött; jún. 13. a pesti csatárok közé (113. honvéd zászlóalj) mint önkéntes belépett. 1849. aug. 24-ig harczolt és 17 csatában vett részt; Buda ostrománál megkapta a III. osztályú honvéd-érdemjelet és jún. 29. hadnagygyá neveztetett ki. A szabadságharcz befejeztével bujdosva, szept. elején elfogták és Temesvárt nov. végeig fogva tartották, honnét szökéssel menekült. 1850-ben Hont-, Nógrád-, Heves- és Pestmegyében bujdokolt. 1851–52-ben nagyatyja házánál Andrásfalván tartózkodott mint mérnök gyakornok. 1853-ban Pestre jött a József-műegyetemre s a mérnöki pályára készült; de 1853-ban nagyatyja elhalálozván, tanulmányait kénytelen volt abba hagyni, s anyai nagynénje Pongrácz Antonia meghivására, ki őt fiának fogadta, Liptó-Andrásfalvára ment s 1861-ig gazdálkodott; ezen idő alatt irodalommal is foglalkozván, megtanulta a franczia, német, angol, olasz és a hazai szláv nyelveket. 1860-ban Liptómegye megválasztotta másod főjegyzőjévé s ő megalkotta a liptó-szent-miklósi magyar társalgási kört, az 1848–49. honvédegyletet és a liptómegyei gazdasági egyletet. 1861-ben a provisorium beálltával hivataláról leköszönt és gazdasággal foglalkozott 1867-ig; ekkor Liptómegye főjegyzője, 1875-be a megye alispánja lett. 1877. végén panszláv szavazatokkal alispáni székéből kibuktattták, mire ismét visszavonult magán életébe mint gazda. 1879. okt. 1. a m. n. múzeumhoz Széchenyi országos könyvtár őrévé neveztetett ki s Budapestre költözött. A m. tudom. akadémia 1880. máj. 20. megválasztotta levelező tagjának; a m. tört. társulat, a földrajzi társaság, az állat- és növényhonosító társaság, a heraldikai s genealogiai társaság, az anthropol. és régészeti társulatnak választmányi, a földtani társulat levelező, a bécsi és németországi embertani és régészeti társulatnak választmányi tagja, az 1886. történeti kiállítás igazgató rendezője volt. Beutazta Német-, Lengyel-, Franczia- és Olaszország egy részét. 1893-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1900. márcz. 23. Budapesten.
Költeményei és czikkei vannak a következő lapokban, évkönyvekben és folyóiratokban: Divatcsarnok (1856. költ.); Sárosy Gyula, Az én Albumom (1857. költ.); Szigeti Album (1860. költ.); Csokonai Album (1861. költ.); Tavasz Album (1861. költ.); Balaton-Füredi Napló (1861. költ.); M. Sajtó (1861. 11., 12. sz. A nemzet erkölcsi ereje, az országgyűlés nyelve, 47. sz. Nézetek a helyzetről, 184., 185. sz. Hangok a Kárpát aljáról); Vasárnapi Ujság (1862. A prüsszentésről, 1864. A jóslatokról, 1879. Liptó-Ujvár, 1880. Petőfi Sándor egy kiadatlan költeménye: «Egész világ a harczmezőn ...», Janik János életrajza és költ., 1881. Egy ismeretlen magyar utazó a XVIII. századból, 1892. A felvidékről, Trencsénmegyéből); Győri Közlöny (1862. költ., 1864. beszélyek); Esztergomi Ujság (1863. költ.); A Hon (1863. 8., 13., 15., 17. sz. Szláv mozgalom és pánszláv törekvés Magyarországon, 193., 195–197. sz. Liptómegye gazdászata és a tervben levő felső-magyarországi gazdasági és erdészeti tanintézet, 1864. 16., 21., 23. sz. A kölcsönmagtárakról, 65–67. sz. A mívelődés történetéből; a nők befolyása a mívelődésre, a nők fényűzése, a nők hivatása, 263–267. sz. A kassa-oderbergi vaspálya Liptómegye jövőjét illetőleg); Magyarország és a Nagyvilág (1866. Az ókor hölgyei, 1880. Likava vára, 1880. Tanulmányok Széchenyi István gróf levelezéseiből: A magyar szinház); Arch. Értesítő (1870–1872. Arch. levelek, 1870. Két bronz tű Liptómegyében, Még egyszer a liptói szép kard, Hybbei érem-lelet, 1871. Jalóczi bronz-lelet, Bronzkorszak, 1872. A sztrecsnói öblöny, Liptómegyei őstelepek, 1878. Barbárkori védrendszer nyomai Liptómegyében, 1880. Egy lovas pecsét a XIII. századból, Mokyanus nádor pecséte, 1881. Vancha István két pecséte, 1886. Visszapillantás a történelmi kiállításra, 1888. Ujabb alpári leletekről, 1890. Nyitraszegi urnatemető, Az orosházai sirmező); Archaeologiai Közlemények (VIII. 1870–71. A liptó-andrásfalvi broncekori temető, 1873. Liptómegyei őstelepek, 1875. Egyiptomi cultus maradványok a hazai leletek között, 1884. Magyarországi régi oláh nyomtatványok); Világkiállítási Közlöny (1872. Igénytelen nézetek a bécsi világkiállítás XXIV. csoportja felett); Magyarországi Kárpátegylet Évkönyve (1875. Liptómegye domborzati viszonyai, 1876. Liptómegye légtüneti és égalji viszonyai, 1877. Vízrajz, viszonyok Liptómegyében, 1879. Liptómegye földtani viszonyai; németül is u. ott); Congrés international d'anthropologie et d'archéologie préhistorique. Compte Rendu de la huitième Session a Budapest (1877. Restes des fortifications païennes dans le Comté de Liptó); Századok (1878. Szentmiklósi Pongrácz, életrajz, A központi városi, kassai bizottság jelentése, 1879. a liptóvármegyei kalandosokról, Adatok a királyi könyvek történetéhez, 1880. Egy magyar követség Svédországban 1705-ben, 1882. Jelentés a sóvári Soós-család oklevéltárából, Gallo Caesar követsége Alai budai pasánál 1605. évben, 1884. Liptó-Uj-Vár történetéből, 1885. A «kalandos» társulatok, 1887. Tanulmányok a történelmi kiállításból); Történelmi Tár (1879. Liptóvármegyei oklevéltári kutatások eredményei, 1888. Történelmi adatok Regéczvár történetéhez); Magyar Könyv-Szemle (1879. Bibliotheca Carpatica, 1880–83., 1886., 1891. Adalékok Szabó Károly Régi M. Könyvtárához, 1880. Petőfi Sándor kéziratai, 1881–91-ig Jelentések a Széchenyi országos könyvtárról, 1882. Hungaricák a bécsi könyvkiállításon, Adalékok a szakolczai ferenczrendi könyvtár XVII. századi történetéhez, 1883. Gr. Nádasdy Ferencz könyvtára Nádas-Ladányban, 1889. A budapesti 1886. történelmi kíállításról, Debrentei Tamás zágrábi püspök beszéde II. Pius pápához 1492-ben, 1891. Egylevelű nyomtatványok 1711-ig); Nemzeti Nőnevelés (1880. A görög nők társadalmi állása az ó-korban); M. Szemle (1880. Tanulmányok Széchenyi István gróf levelezéseiből: A lánczhid); Egyházművészeti Lapok (1881. Az ecsedi vár egyházi szerelvényei, 1882. Egy szepesmegyei városi jegyzőkönyv a XV. századból, 1884. Milyen volt a nyulakszigetbeli apáczák pecsétje, 1890. Az orosházi sirmező, 1891. A m. n. múzeum sodronyos pénczéljai, 1898. Ujabb alpári leletek); Ország-Világ (1881. Petőfi Sándor «A Honvéd» cz. költeményének történetéhez és 1880–81. költ.); Részvét Album (1881. A chinai porczellán); Pesti Napló (1882. A bécsi könyvkiállítás, 174. sz. A bécsi könyvnyomtatás négyszázados ünnepélye, 1884. A bécsi történelmi kiállítás, Buda visszavételének egykorú irodalma, Az ötpolturás grófok, 1885. Forgách Simon kalandjaiból, 290. sz. Budavár visszavételének hősei 1686-ban. 1886. 65. sz. A budavári ünnepély); Egyetértés (1882. 291. sz. Az aradi vár feladása, 330–360. sz. és 1883. 15–37. sz. Arany János levelei Petőfi Sándorhoz); Budapesti Szemle (1882. A lánczhid története); Pesti Hirlap (1883. 265. sz. A bécsi 1683. évi felszabadítás literaturája a bécsi történelmi kiállításon); Budapesti Szemle (1883. A lánczhid története); Turul (1883. Péter alnádor pecsétje 1298-ból, A Forgách-család ősei, 1884. A Laczk-nemzetség, 1885. Nehány városi pecsét, 1887. A némai Kolos család czimerlevele 1332-ből, 1888. A Majláth-család nemzedékrendje és könyvism., 1891. Családtörténeti tanulmányok, 1898. Az Apaffyak czimerének változtatása, A Kereszturiak, 1899. A Zemche ivadékai, Turócz-divéki és nagy-palugyai Platthy-család, A nagyszombati egyetemen kiadott tudori oklevél 1642-ből); Hazánk (1884. Széchenyi István 1850-ben); Pulszky-Albuma (1885. Az őskorszak lakói a felső Vág-völgyben); M. Salon (1887. Tanulmányok a titkos írásról, 1888.) A Széchenyi országos könyvtár a m. n. múzeumban); Hadtörténelmi Közlemények (1888. Hadi történeti ereklyék a m. n. múzeumban, 1891. Zrinyi Miklós a költő ereklyéi Vöttauban); Régészeti és embertani társulat Évkönyve 1886–88. (Báró Nyáry Albert emlékezete); M. tudom. akadémia Értesítője (1891. Zrinyi Miklós a költő könyvtára); M. Hirlap (1892. febr. Petőfi könyve, 1895. 4. sz. A csallóközi czigányok); Magyar Géniusz (1893. Középkori biráskodás Németországban); M. Hirlap (1893. 338. sz. Rákos és a Millennium, 1895. jan. 4. A csallóközi czigányok); Az állat- és növényhonosító-társaság évi jelentéseinek XXIX. sat. füzetei (Évi jelentés az állat- és növényhonosító-társaság igazgató-választmányainak 1893–1899. működéséről); Pallas Nagy Lexikona (XVI. k. 1897. Turóczmegye története); Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (V. 1898. Liptómegye); Nagy Iván (1899. Az Asbóth-család nemesítésének előzményei)
Munkái:
1. Liptómegye közigazgatási szervezete. Pest, 1870.
2. Liptómegye népszámlálási eredményei. U. ott, 1871.
3. Liptómegye szervezete és területi felosztása 1872. évben. U. ott, 1872.
4. Tanulmányok az ember eredetének történelméből. Bpest, 1873. 12 ábrával.
5. Liptómegye földtani térképe. U. ott, 1873.
6. Egyptomi cultusmaradványok a hazai leletek között. U. ott, 1875.
7. Liptómegye őstermelése, adó, ipar és kereskedelmi viszonyai. Kiadja az országos kir. statisztikai hivatal. U. ott, 1877.
8. Agyagiparunk történetéből U. ott, 1879. (Archaelogiai Közlemények XIII. 1.)
9. Adatok a helynevek történetéhez. U. ott, 1882. (Értekezések a tört. tud. köréből IX. 12.)
10. Forgách Ádám és Bathory Sófia ékszereinek történetéből. U. ott, 1882. (Értek. a tört. tud. kör. X. 3.)
11. A hajdúk kibékítési kisérletete Inanchon 1607-ben. U. ott, 1882. (Értek. a tört. tud. kör. X. 7.)
12. A felső vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683. U. ott, 1883. (Különnyomat a Századok- és Tört. Tárból.)
13. Telegdy Miklós mester magyar kathechismusa 1562-ből. U. ott, 1884. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. XI. 7.)
14. Az 1642. szőnyi békekötés története. U. ott, 1885. (Értek. a tört. tud. kör. XII. 5.)
15. A szőnyi béke okmánytára. U. ott, 1885.
16. A történelmi kiállítás Kalauza. Kiadta a főváros törvényhatósága. U. ott, 1886.
17. Budapest történetének irodalma 1493–1700-ig. U. ott, 1886. (Ism. Budapesti Szemle XLVIII.)
18. A sorsvető könyvek és egy magyar Fortuna a XVI. századból. U. ott, 1888. (Különny. a M. Könyv-Szemléből. Németül az Ung. Revueben).
19. Széchenyi István gróf levelei. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta ... U. ott, 1889–91. Három kötet. (Széchenyi István gróf munkái III., IV., VI.)
20. Maylád István életrajza. U. ott, 1889. (M. Történelmi Életrajzok. V. 16.)
21. Oklevelek Maylád István történetéhez. U. ott, 1891. (Különnyomat a Tört. Tárból.)
22. Litómegye törzsökös családjai 1526-ig. I. kötet. U. ott, 1891. (Különny. a Turul VIII. és IX. kötetéből.)
Szerkesztette a Magyarországi Kárpátegylet Évkönyveit 1877-től 1880-ig (IV–VII. évf.) és 1882-ben (mint szerkesztőtárs.)
Levelei Rómerhez: Liptó-Szent-Miklós 1873. febr. 14. és Pesty Frigyeshez 1878. szept. 9. (a m. n. múzeum kézirati osztályában.)
Kéziratban: A thuriki és komjáthnai Thuranszky-család, A liptói királyi sólymárok, A liptói királyi vadászok utódai, A felső-matyasóczi Mattyasovszky család, Családtörténeti tanulmányok, A liptómegyei kiváltságos városok története, Liptómegye törzsökös családjai 1626-ig, II. kötet, A ponyva, kulturtörténet a magyar nép szellemi életéből (körülbelül 5000 czédula).
Századok 1871. 163. l.
Szinnyei Könyvészete.
Ország-Világ 1881. 308. l. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886.
Vasárnapi Ujság 1886. 33. sz. arczk., 1900. 13. sz. arczk.
Nemzet 1886. 224. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Köny-Szemle 1886. 202., 330., 1892–93. 305., 306., 308., 310., 321., 325., 1896. 64., 111., 997. l. (Gyűjteménye), 1900. 220. l.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.
