Nyáry Albert (nyáregyházi báró),
Nyáry Albert (nyáregyházi báró),
bölcseleti doktor, fogalmazó a vallás- és közoktatási miniszteriumban, Nyáry Jenő báró fia, született 1871. jún. 2. Füleken (Nógrádm.); középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Atyja s nagybátyja Nyáry Albert báró tudományos működéseikkel nagy befolyással voltak reá. Miután a jogot elvégezte s önkéntesi évét leszolgálta, archaeologiai s történelmi tanulmányokkal foglalkozott. A leletei folytán pilinyi birtokán 1901–2-ben egy európai hirű nagy sirmezőn felásásokat eszközölt s kutatásainak eredményét felolvasásban ismertette az országos régészeti s embertani társulat ülésein. Az országos minta rajziskola évfolyamait végezte, majd Székely és Lotz mestereknek több évig volt tanítványa; festményei több tárlaton voltak kiállítva. Az országos régészeti és embertani társulat választmányi tagja, tartalékos hadnagy a 3. sz. huszárezredben.
Czikkei a Zoologiai Lapokban (1902. A sertés alakja évezredek előtt); az Uraniában (1902. A magyarok temetkezése, A csont az ős ember szolgálatában, 1903. Születési ünnepek a magyaroknál); a Prot. Uj Képes Naptárban (1903. A rajongó, korrajz Drabik kalandos élettörténete, 1904. A hála cz. Peró lázadásának ismertetése); a P. Naplóban (1903. 41. sz. Pete Pali meg az öcscse); az Egyetértésben (1903. 94. sz. Egy régi magyar nász, ápr. 5. Zrinyi Péter esküvője); írt még a Budapesti Hirlapba, a Képes Családi Lapokba, M. Hirlapba, M. Bazárba sat. szépirodalmi czikkeket.
Munkái:
1. Temető királyságunk első századából. Bpest, 1902. (Különnyomat az Arch. Értesítőből).
2. A pilinyi Árpádkori temető. Bpest, 1903. (Különnyom. az Arch. Értesítőből).
Kéziratban: Zrinyi Péter és kora cz. nagy munka s az 1652-ben alakult felsőmagyarországi városok gombkötő czéhe megmaradt emlékeinek, irományainak és felszabadító remekben készült mintáinak tudományos feldolgozása és ismertetése.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1902. II. kötet 364. l.
