Nyirő Sándor,
Nyirő Sándor,
városi tiszti ügyész, szül. 1849. febr. 3. Nagybányán; a gymnasiumot Szatmárt, Nagybányán és M.-Szigeten (1862–63. a VI., azután a VII. és VIII. osztályt) járta; 1866-ban Debreczenben kezdte jogi tanulmányait és évközben a pesti egyetemen folytatta, hol államvizsgálatot tett. Előbb a honvédelmi miniszteriumnál volt segédfogalmazó, majd Pesten köz- és váltóügyvédi vizsgálatot tett és ügyvédi irodát nyitott. 1878. jan. 11. a nagybányai polgárok városi ügyészszé választották. 1897. aug. 10. a Kárpátegyesület több tagjával átrándult Felsőbányára, hol a Feketehegyet akarta megmászni; a hegy tövénél egyszerre rosszul lett és halva rogyott öszsze, régi szívbaja megölte.
Czikket, költeményeket írt a vidéki lapokba, de leginkább a saját lapjába; egy versét a Vidéki költők Albuma (Kassa, 1896) is hozta.
Munkája: A fütty, népszinmű dalokkal négy felv. (zenéje Serly Lajostól). Nagybánya, 1883. (Először előadták 1883. máj. 18. a budapesti népszinházban. Ism. Főv. Lapok 116., Függetlenség, P. Hirlap, Budap. Hirlap, Nemzet 137., Nemzeti Ujság 50. sz.).
Szerkesztette a Nagybánya és Vidéke cz. társadalmi hetilapot 1878-ban mint főszerkesztő, 1881–83-ban önállóan; az utóbbi három évben a lap kiadó-tulajdonosa is volt.
Budapesti Hirlap 1883. 145., 1897. 224. sz.
Nagybánya és Vidéke 1897. 33. sz.
