Palásthy Pál (palásti és keszihóczi),
Palásthy Pál (palásti és keszihóczi),
theologiai doktor, sareptai fölszentelt püspök és esztergomi kanonok, P. László birtokos és Csom Juli fia, szül. 1825. márcz. 29. Magyar-Izsépen (Zemplénm.); a gymnasiumot Kassán végezte; a kassai egyházmegyei papok közé felvétetvén, Pesten hallgatta a hittant. 1848. jún. 10. fölszenteltetett. A bécsi szent Ágoston-féle intézetben theologiai doktor, Sátoralja-Ujhelyt kaplán, a kassai papnevelőben lelki igazgató lett. 1855. febr. 22. a pesti egyetemen az erkölcstan tanárává neveztetett ki. 1861. július 25. a hittani kar dékánjává választotta. 1871. október esztergomi kanonok, 1878. júl 1. Kava vagy Kaváról nevezett czímzetes apát, 1881. november 6. nyitrai főesperes lett. 1886. máj. 9. sareptai püspökké szenteltetett föl és az esztergomi bíbornok-érsek segédpüspöke volt. Meghalt 1899. szept. 25-én Esztergomban. Egy millió korona vagyonát tőkésíteni rendelte s kamatait az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére hagyta addig, míg a plébánosok kongruája rendezve lesz s életbe lép, azontúl az esztergomi káptalan ama tagjai számára, a kik a délutáni officiumon jelen vannak.
Czikkei a Religióban (1850. Hivatás és irány, 1853. A breviariumi imádság, jelentősége és kötelezettsége szempontjából, 1854. Kézikönyveink és az egyház imái, 1856. A boldogságos szűz Máriáról való szent beszédek, 1858. Jótékonyság Bernben, 1859. Az erkölcstanrendszer elleni igények, 1860. Csendes szent mise karácsony éjjelén, Nyugati tájképek az egyház láthatárán, 1863. II. Olaszországi levelek); a Családi Lapokban (1856. Korrajzok Nagy Theodorik történetéből, 1857. Imakönyvek küldísze, történeti értekezés); egyházi beszédeket közölt a Pázmány-füzetekben, a Kath. Lelkipásztorban és Garay szent beszédjei gyűjteményében.
Munkái:
1. Theologia morum catholica. Pars I. et II. Senctio 1. et. 2. Ratisbonae, 1861. Két kötet.
2. Gyászbeszéd Fábry Ignácz kassai püspök temetése alkalmával, Kassán 1861. júl. 1. mondott. Pest, 1867.
3. A polgári házasság. Esztergom, 1868.
4. Palásthyak. Budapest, 1890–91. Három kötet. (Ism. M. Sion 1890–91., Kath. Szemle 1891).
Szerkesztette a Religiót 1864–68-ban Pesten.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai IX. 21. lap.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 11. lap.
Petrik Könyvészete.
Uj M. Sion 1888. 837. l.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 381. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 722., XVIII. 405. lap.
Violet Gyula, Emlékkönyv. Kassa, 1893. 234., 243. l
Egyetértés 1899. 265. sz.
Magyar Állam 1899. 220. sz.
