Porcsalmy Soma (porcsalmai)
Porcsalmy Soma (porcsalmai)
ev. ref. elemi isk. nyug. tanító, szül. 1832. júl. 9. Tasnádon (Szilágym.) ősrégi nemes családból; középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, hol a gymnasium alsó osztályainak vezetésével is mebizatott. 1850-ben a debreczeni főiskolában folytatta tanulmányait, innét ment a tasnádi elemi iskolához tanítónak. 1853-ban már mint szepesváraljai tanító működött; innét Fertős-Almásra s négy és fél évi működése után Tasnádra ment vissza. Nem sok idő mulva érszentkirályi rektor lett. 1866-ban Géresen lett tanító, de 1872-ben ismét Tasnádra, majd 1876-ban az előnyösebb helyzetű Hadházra ment tanítónak. Olvasóköröket alakított, melyeket jó könyvekkel látott el; ezen törekvése, különösen Géresen, nagy sikerrel járt. 1899-ben nyugalomba lépett.
Életírója (Vaday) említi, hogy 400 czikket írt és 46 lapnak volt a munkatársa (így társadalmi czikkeket írt a Szatmárba, a Böszörmény és Vidékébe) sat. Czikkei közül a Kalauzban (1858. Nehány tört hang az olvasás körében), a Nép Ujságban (1859. Két megbukott szív, 1860 Ugocsam. délny. részében a magyarok és oroszoknál keresztelő, a magyaroknál menyegző, Az oroszok lakodalmi szokásaik, Egyébb szokások, Temetkezés a magyaroknál).
Munkája: Kis állattan az emlős állatokról versekben. Jó gyermekek olvasmányául. Budapest, 1874.
Álnevei és jegyei: Érmelléki, Tasnádi, Igaz Ádám, Krasznaközi, Veritas és Ps.
Figyelő 1877. 217. l.
Szinnyei Könyvészete.
Népiskolai Közlöny 1890.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.
