Pulszky Ágost (cselfalvi és lubóczi)
Pulszky Ágost (cselfalvi és lubóczi)
jogi doktor, volt államtitkár, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia levelező tagja, P. Ferencz múzeumi igazgató és Walter Teréz fia, szül. 1846. júl. 3. Bécsben. Atyjával 1860-ban Angolországban tartózkodott s hallgatója volt az University College Schoolnak; majd Turinban végezte középiskoláit 1863-ig. Budapesten hallgatott jogot és 1868-ban jogi doktorrá avattatott. Ez évben Nógrádmegye aljegyzője volt, 1869-ben önkéntes, mint ilyen tiszti vizsgát tett. 1869-ben fogalmazó a pénzügyminiszteriumban, 1871. a füleki kerület képviselője lett; 1872-től 1887-ig a szécsényi kerületet, 1887-től 1894-ig a verbászi, 1894–96-ig a zurányi kerületet képviselte. 1872-ben egyetemi magántanár, 1875-ben a jogbölcselet és nemzetközi jog rend. tanára lett a budapesti egyetemen. Részt vett a boszniai hadjáratban mint Szapáry László gróf hadtestparancsnok parancsőrtisztje; a hadjárat után főhadnagygyá lépett elő és a hadiékítménynyel díszített harmadosztályú vaskorona rendet nyerte. 1871–75. a Deák-párt tagja volt; utóbb a fusióhoz csatlakozott. 1877-ben azonban az egyesült ellenzékhez ment át 1884-ig, midőn pártonkívüli állást foglalt el, míg 1889-ben a szabadelvű párthoz csatlakozott. 1873-tól tagja volt a delegatiónak, 1874–76-ig és ismét 1893-ban a hadügyi költségvetés előadója volt, 1894 júniustól Wekerle reconstruált miniszteriumában, Eötvös Loránd báró mellett, a vallás- és közoktatásügyi miniszterium államtitkára 1895. januárig, később a közigazgatási bizottság elnöke volt. Az ágostai ev. egyház ügyeiben mindig jelentékeny részt vett, úgyszintén Nógrádvármegye önkormányzatában. 1887. máj. 13. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Utoljára a szászkabányai kerületet képviselte, mely 1896-ban neki adta mandátumát. A Szécsény-vidéki gazdasági egyesület t. elnöke, a nógrádmegyei gazdasági egyesület másodelnöke; a nógrádi ev. espresség egyházi biróságának elnöke; Nógrádvármegye bizottsági tagja volt. 1897-ben a Lipótrend középkeresztjét kapta. Meghalt 1901. szept. 11. Budapesten. A társadalomtudományi társaságban (melynek elnöke volt), 1902. ápr. 3. Emmer Kornél és Pikler Gyula tartottak fölötte emlékbeszédet. Özvegye férje könyvtárát 1903-ban a társadalmi tudományi társaságnak ajándékozta.
Czikkei a Politikai Hetilapban (1865. Levelek a speziai öbölből); az Ország Tükrében (1865. Dante); a Budapesti Szemlében (Uj F. VI. 1866. A börtönügy ujabb története és jelen állása Európában Tauffer Emillel együtt, IV. 1874. Az ind jogról, VII. 1875. Az angol jogbölcsészet történetéhez, XI., XII. Könyvism., XIV. 1877. A féligmult történetéhez, XVIII. 1878. A pártkormányzat és a korkordések, 1886. Pázmány Péter, XLVI. A democratia jövője, 1887–88. Könyvism., LXI. 1890. Bosznia igazságügye); a Vasárnapi Ujságban (1867. Az eperjesi kollegium); a Pesti Naplóban (1871. 269. sz. Könyvism.); a Jogtudom. Közlönyben (VI. 1871. A nemzetközi jog fejlődéséről, Lieber véleménye a népszavazásról nemzetközi kérdésekben, VIII., XII., XXIII., XXIV. Könyvism.); a Századokban (1881. Könyvism.); a M. Themisben (VII. A gyámügyi törvényjavaslat magánjogi határozmányai); a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1888. A vallás a történelemben, felolv.); a Prot. Szemlében (1889. Könyvism., 1891. A felkezetek szerepéről az államéletben, előadás, 1894. A jelenkori társadalmi mozgalmakról és tanokról); az Életben (I. köt. A helyzetről); a Huszadik Században (II. évf. Demokraczia és nemzetiség); számos czikk (nagyrészben névtelenül) az 1848-ban (1867); a Honban (1871–76); a Pesti Naplóban (1878–82); a Nemzetben (1885–96); a Magyar Ujságban és a M. Nemzetben.
Munkái:
1. A short Account of the College of Eperjes by Prof. Andrew Vandrák. Translated from the Hungarian by – & Julius Dallos. Pest, 1864.
2. A hősök. Görög tündér-mesék gyermekek számára. Irta Kingsley Károly. Angolból ford. U. ott, 1865.
3. Regék olaszföldről U. ott, 1866. (Pulszky Ferenczczel és Terézzel együtt).
4. A börtönügy multja, emélete, jelen állása, különös tekintettel Magyarországra. U. ott, 1867. (Tauffer Emillel együtt. A m. kir. tud. egyetem által 1866. első díjra érdemesített pályamű).
5. A római jog és az ujabbkori jogfejlődés. U. ott, 1869. (Értekezések a törvény-tud. köréből. I. 7.).
6. A jog őskora, összeköttetése a társadalom alakulásainak történetével s viszonya az ujkori eszmékhez. Maine Sumner Henrik után ford., bevezette és jegyzetekkel kisérte. Bpest, 1875. (A M. Tudom. Akadémia Könyvkiadó-Vállalata).
7. A jogtudomány alapelvei. Irta Heron Caulfield Denis, ford. és előszóval ellátta. U. ott, 1875.
8. Észjogi jegyzetek. Előadásai nyomán kiadta Mayer István. A 2. kiadást rendezte Skultéty Gyula. U. ott, 1879.
9. Deák Ferencz. Életrajz. Írta Forster Arnold Florence. Angolból ford. U. ott, 1881. (Olcsó K. 137.).
10. A jog és állambölcsészet alaptanai. U. ott, 1885.
11. Pázmány Péter. U. ott, 1887. (Olcsó Könyvtár 234. Előbb a Budapesti Szemlében).
12. A jog- és állambölcsészet különös része. Csatlakozásul "A jog- és állambölcsészet alaptanai" cz. művéhez. II. kiadás. U. ott, 1887. (Autograph lenyomat.)
13. A jog- és állambölcsészet feladatai. U. ott, 1888. (Értekezések a társad. tud. köréből IX. 7.).
14. The theory of civil law and society. London. 1888.
15. Az egyetemi kérdések Magyarországon. Bpest, 1889.
16. A munkáskérdés. U. ott, 1890.
17. A jog- és állambölcsészet története. (Legújabb kor). Előadásai nyomán írta Fabró Henrik. u. ott, 1890.
18. Nemzetközi jog. Előadásai után írta Tetétleni Ármin. U. ott, 1890.
19. Bevezetés a jog- és állambölcsészet alaptanaihoz. Előadásai után jegyezte Tetétleni Ármin. U. ott, 1890.
20. A jog- és állambölcsészet különös része. Előadásai után jegyezték Tetétleni Ármin és Tóth. U. ott, 1890. (A 18–20. sz. munkák kőnyomatos jegyzetek).
21. A felekezetek szerepe az államéletben. U. ott, 1891. (A magy. prot. irodalmi társaság vallás-erkölcsi felolvasásai).
22. A tulajdon. Irta Laveleye Emil, ford. Bartha B., vezetéssel ellátta ... U. ott, 1898. Két kötet. (A Magy. Tudom. Akadémia Könyvkiadó-Vállalata Új F. XXXIII., XXXV.).
23. A nemzetiségről. U. ott, 1901.
Országgyűlési s a delegaczióban mondott beszédei a Naplókban vannak.
Kákay Aranyos, Nagy férfiaink. Bpest, 1874.
Budapesti Napilap 1878. 16. sz.
Vasárnapi Ujság 1878. 51. sz. arczk., 1891. 37. sz. arczk., 1894. 29. sz. arczk., 1903. 4. sz.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887–1890., 1898., 1901.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1894. 30. sz. Arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 276. l. XVIII. 488. lap.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 324. l.
Budapesti Hirlap 1901. 251. sz.
Jogtudom. Közlöny 1901. 268. szám. (Pikler Gyula).
P. Á. emlékezete. Bpest, 1902. (Gr. Andrássy Gyula elnöki beszéde Pikler Gyula, P. Á. tudományos egyénisége, Emmer Kornél, P. Á. politikai pályafutása, P. Á. irodalmi munkássága. P. Á. parlamenti beszédei a képviselőházban és a delegáczióban), fénynyom. arczk.
