Rákoczy Sámuel,
Rákoczy Sámuel,
mérnök, szül. 1849-ben Selmeczbányán, hol középiskoláit és 1868-tól a bányászakadémiát végezte, kiment Görögországba s ott Athenban hét évet töltött; onnét visszatérve kinevezték kincstári mérnöknek és Szélaknán (Hontmegye) töltött 12 évi szolgálat után egy gyűlés alkalmával összezördült és ennek következtében otthagyta szolgálatát, még a végkielégítést is visszautasította. Ezután mint tagosítómérnök Alvinczen és Szászvárosban (Erdély) működött 1895-ig. Több év óta Budapesten tartózkodik.
Czikke a Természettudományi Közlönyben (1884. A theodolit-mérésről).
Munkája: Gyakorlati földszint- és bányaméréstan. A legújabb mérő műszerek: theodolithek, nivelláló-műszerek, tachymeterek, Aneroid és holosterique barométerek leírása s alkalmazása. Útmutatás: gyűrűzeti, magassági és síkfölvételek térképezésében, helyi érdekű utak, vasutak, alagutak, vízvezetékek kijelölésében. Felmérő és építkező: bánya-, kohó- és erdőtisztek, bányhatósági tisztviselők használatára, a legújabb kútforrások nyomán. Selmeczbánya, 1885–86. Két rész 4 táblával.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete és Rákoczy Sámuelné szíves közlése.
