Való Simon,
Való Simon,
theologiai doktor, pozsonyi kanonok, pápai titkos kamarás, szül. 1846. okt. 2. Nagy-Lehotán (Barsm.); a gymnasiumot Léván, Esztergomban (a IV. osztálytól). 1865-től mint növendékpap a theologiát Pesten végezte. 1871. júl. 31. fölszenteltetett; káplán volt Ürményben, 1872. Budapest-Józsefvárosban. 1874. a budapesti központi papnevelő tanulmányi felügyelőjévé s egyetemi hittanár-helyettessé neveztetett. 1876. a budapesti egyetemen theologiai doktorrá avattatott; 1883. u. itt kebelbeli doktorrá választatott. 1886. a szent István-társulat tudományos és irodalmi osztályának első ízben beválasztott 60 tagja közé fölvétetett. 1887. XIII. Leo pápa 50 éves áldozári jubileuma alkalmával rendezett zarándokútja körül tevékeny volt. Ugyanazon év szept. 2. a pápa tiszt. titkos kamarásává, 1892. decz. a budapesti érseki helynöki szentszék ügyészévé, 1898. okt. 3. a pozsonyi társaskáptalan kanonokjává neveztetett.
Már mint gymnasiumi tanuló az önképzőkör Koszorú cz. havi füzeteiben (1865) több verset, bírálatot, elbeszélést és egy terjedelmes tört. korrajzot közölt: a Pallas Nagy Lexikonába is több czikket írt. Czikkei a Religióban (1878. Jogi tanulmányok az egyházi vagyonról, 1879. Egy házasságügyi kérdéshez, 1780. Katholikusoknak nem katholikusokkal a szent dolgokban való közlekedéséről, 1883. A rózsafüzér, vallás-bölcseleti értekezés, 1885. Egyházjogi tanulmány egy stola-illetékességi kérdés alkalmából); az Uj M. Sionban (1879. A házasulók lakhelyéről); a Kath. Szemlében (1891. Vallás és szocializmus a modern társadalmakban és orvoslása) sat. (Czikkeit felsorolja Zelliger).
Munkái:
1. Adalékok a budapesti központi papnevelő-intézet történetéhez. Bpest, 1896.
2. Veritas christianae, quae modum exhibent bene vivendi et bene moriendi Authore Henrico Balde. Editae per... Budapestini, 1883.
Álnevei és jegyei: Igazmondó, Parittyás, Garamparti, -ó, -on, cs. és Dr. V. (az Igazmondó, Religio, Uj M. Sion, M. Állam, Kath. Társadalom, Összetartás és Kath. Theologiai Folyóirat cz. közlönyökben).
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 534. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 612., XVIII. 759. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
