Zimányi Károly,
Zimányi Károly,
bölcseletdoktor, okl. középiskolai tanár, nemzeti múzeumi igazgató őr, Z. Károly pénzügyi tanácsos és Sztachó Józsa fia, szül. 1862. márcz. 2. Budán. Középiskolai tanulmányait a budai II. ker. főgymnasiumban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen. 1882–4. a műegyetem egyetemes szakosztályának is hallgatója volt. Felsőiskolai tanulmányai főleg a természetrajz, vegytan és földrajz körére terjedtek ki. 1884. középiskolai tanári, 1893. pedig bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1884–94. a József műegyetem ásvány- és földtani tanszéke mellett tanársegéd, 1894–5. a budai I. ker. főgymnasiumban rendes tanár volt. 1895. a Nemzeti Múzeum ásvány-őslénytárához segédörnek nevezték ki, hol 1903. őr, 1912. pedig igazgató őr lett. 1892–98. a Magyarhoni Földtani Társulat másodtitkára s a társulat folyóiratának segédszerkesztője volt. A M. Tud. Akadémia 1904. máj. 13. választotta levelező tagjainak sorába. Tudományos értekezései a következő folyóiratokban jelentek meg: Math, és természettud Ért. (1888. A dobogóhegyi baryt és coelestin kristálytani viszonyai. 1891. Adatok az antipyrin kristálytani és optikai ismeretéhez. 1892. Azurit a Laurion hegységből Görögországban. 1905. Az alsósajói cinnabarit kristálytani vizsgálata és az almadoni cinnabarit fénytörése. 1908. Egy aluminiumphospát Vashegyről Gömör vármegyében. 1909. Vashegyit, egy új bázisos aluminium-hydrophosphát Gömör vármegyéből. 1910. Pyrit Sajóházáról).
Értekezések a természettud. köréből (1893. A kőzetalkotó ásványok főfénytörési együtthatói nátrium fénynél.) Akadémiai Értesítő (1907. Hematit a Kakukhegyről. 1909. Phenakit Braziliából. 1910. Pyrit Dognácskáról). Földt. Közl. (1888. Kristálytani vizsgálatok. 1891. Ásványtani közlemények. 1892. Ásványtani közlemények. 1894. Ásványtani közlemények. 1905. Adatok Gömör és Abauj-Torna vármegyék ásványtani ismeretéhez. 1909. Baryt orientált továbbnövéssel Sajóházáról. 1910. A rutil új előfordulása hazánkban. Néhány adat a dognácskai pyrit kristálytani ismeretéhez. 1911. A dognácskai Négy Evangelista-bánya pyritjéről: 1912. Új alakok a pyriten és ennek összes ismert alakjai. 1913. Hematit a Kakukhegyről). Természetrajzi Füzetek (1899. Adatok a. dognácskai rózsaszinű aragonit kristálytani ismeretéhez. 1900. Ásványtani közlemények). Magyar Chemiai folyóirat (1901. Tetraédrit a Botes hegyről. 1902. Ásvány-előfordulások Rézbányáról és vidékéről). Annales Musei Nat. Hungarici (1904. Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében. A zöld apatit Malmbergetről Svédországban. A piseki fluorapatit fénytöréséről. 1907. Két gömörvármegyei barytról, 1909. Phenakit Braziliából. 1911. Újabb adatok a nagybányai pyrargyrit kristálytani ismeretéhez. 1912. Hematit az aranyi hegyről és Déváról). 1913. Ásványtani Közlemények.) Természettudományi Közlöny (1892. Kristályszámítás gömbprojectio segélyével. 1898. Az ásványok színéről. 1900. A kristályok symmetriája és az étető módszer). A Magyar Nemzeti Múzeum multja és jelene cz. emlékműben az Ásványtár III. rész cz. fejezetet írta. Jelentések külföldi tanulmányutakról a Magyar Nemzeti Múzeum 1902. és 1905. évi Jelentéseiben. Szakértekezéseinek legnagyobb része megjelent a Zeitschrift für Krystallographie und Mineralogie cz. szaklapban is.
Munkája: Táblázatok az ásványok. meghatározására (Fordítás Kobell F. 13. kiadása után). Budapest, 1896.
Akad. Tagajánlások 1904.
Petrik Könyvészete.
Akadémiai Almanach, 1905–13.
Poggendorf: Biogr. -Literarisches Handvörterbuch IV. 2. Abt. Leipzig. 1904. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
