Zsigmondy Sámuel,
Zsigmondy Sámuel,
ev. lyceumi tanár, Zs. Gottfrid pilisi pap és Polereczky Judit fia, szül. 1788. márcz. 21. Pilisen. Iskoláit Pilisen, Czegléden, Nagykőrösön, Selmeczbányán végezte, 1804–6-ig pedig a pozsonyi ev. lyceumnak volt tanulója, Több helyt nevelősködött, majd papi vizsgáit letevén, 1808. a wittenbergi egyetemre ment tanulmányait folytatni. Másfél év mulva tért vissza s néhány évig ismét nevelősködött. 1815. a pozsonyi ev. lyceumnak lett tanára. Tanított logikát, metaphysikát,észjogot, görög és héber nyelvet, rhetorikát, poetikát, ethikát, statisztikát és m. történelmet. Meghalt 1833. ápr. 13.
Munkái:
1. Inferiae in honorem et memoriam Danielis Stanislaides. Pozsony, 1823.
2. Grammatica graeca. Pozsony, 1826.
3. Grammatica Hebraea. Bécs, 1828.
4. Historia Hungariae. Pozsony, 1829.
Petrik Bibliographiája.
A Zs. család szíves közlése.
